красноре́чие (krasnoréčije) + -и́вый (-ívyj)
красноречи́вый • (krasnorečívyj)
masculine | neuter | feminine | plural | ||
---|---|---|---|---|---|
nominative | красноречи́вый krasnorečívyj |
красноречи́вое krasnorečívoje |
красноречи́вая krasnorečívaja |
красноречи́вые krasnorečívyje | |
genitive | красноречи́вого krasnorečívovo |
красноречи́вой krasnorečívoj |
красноречи́вых krasnorečívyx | ||
dative | красноречи́вому krasnorečívomu |
красноречи́вой krasnorečívoj |
красноречи́вым krasnorečívym | ||
accusative | animate | красноречи́вого krasnorečívovo |
красноречи́вое krasnorečívoje |
красноречи́вую krasnorečívuju |
красноречи́вых krasnorečívyx |
inanimate | красноречи́вый krasnorečívyj |
красноречи́вые krasnorečívyje | |||
instrumental | красноречи́вым krasnorečívym |
красноречи́вой, красноречи́вою krasnorečívoj, krasnorečívoju |
красноречи́выми krasnorečívymi | ||
prepositional | красноречи́вом krasnorečívom |
красноречи́вой krasnorečívoj |
красноречи́вых krasnorečívyx | ||
short form | красноречи́в krasnorečív |
красноречи́во krasnorečívo |
красноречи́ва krasnorečíva |
красноречи́вы krasnorečívy |