hecheln (gyenge, E/3 jelen hechelt, múlt hechelte, befejezett gehechelt, segédige haben)
| főnévi igenév | hecheln | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Partizip I (Partizip Präsens) | hechelnd | ||||
| Partizip II (Partizip Perfekt) | gehechelt | ||||
| segédige | haben | ||||
| kijelentő mód | kötőmód | ||||
| jelen | ich hechle ich hechele ich hechel |
wir hecheln | i | ich hechele ich hechle |
wir hecheln |
| du hechelst | ihr hechelt | du hechelest du hechlest |
ihr hechelet ihr hechlet | ||
| er hechelt | sie hecheln | er hechele er hechle |
sie hecheln | ||
| egyszerű múlt | ich hechelte | wir hechelten | ii | ich hechelte1 | wir hechelten1 |
| du hecheltest | ihr hecheltet | du hecheltest1 | ihr hecheltet1 | ||
| er hechelte | sie hechelten | er hechelte1 | sie hechelten1 | ||
| felszólító mód | hechle (du) hechel (du) hechele (du) |
hechelt (ihr) | |||
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.