alap (“base, foundation”) + szint (“level”)
alapszint (usually uncountable, plural alapszintek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | alapszint | alapszintek |
accusative | alapszintet | alapszinteket |
dative | alapszintnek | alapszinteknek |
instrumental | alapszinttel | alapszintekkel |
causal-final | alapszintért | alapszintekért |
translative | alapszintté | alapszintekké |
terminative | alapszintig | alapszintekig |
essive-formal | alapszintként | alapszintekként |
essive-modal | — | — |
inessive | alapszintben | alapszintekben |
superessive | alapszinten | alapszinteken |
adessive | alapszintnél | alapszinteknél |
illative | alapszintbe | alapszintekbe |
sublative | alapszintre | alapszintekre |
allative | alapszinthez | alapszintekhez |
elative | alapszintből | alapszintekből |
delative | alapszintről | alapszintekről |
ablative | alapszinttől | alapszintektől |
non-attributive possessive - singular |
alapszinté | alapszinteké |
non-attributive possessive - plural |
alapszintéi | alapszintekéi |
Possessive forms of alapszint | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | alapszintem | alapszintjeim |
2nd person sing. | alapszinted | alapszintjeid |
3rd person sing. | alapszintje | alapszintjei |
1st person plural | alapszintünk | alapszintjeink |
2nd person plural | alapszintetek | alapszintjeitek |
3rd person plural | alapszintjük | alapszintjeik |