bliccel

Hello, you have come here looking for the meaning of the word bliccel. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word bliccel, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say bliccel in singular and plural. Everything you need to know about the word bliccel you have here. The definition of the word bliccel will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofbliccel, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

First attested in 1885. Borrowed from Viennese German blitzen. Compare also German abblitzen.

Pronunciation

Verb

bliccel

  1. (intransitive, colloquial) to dodge fares on public transport
    Synonyms: (formal) érvényes jegy vagy bérlet nélkül utazik, (colloquial, broader) potyázik
  2. (transitive, dated) to fail to mention (some item/s consumed in a restaurant) when paying the bill
  3. (intransitive, dated) to enter without buying the entrance ticket (to a concert, movie etc.)
  4. (intransitive, dated) to leave a restaurant without paying
  5. (intransitive, dated) to skip school (play truant/hooky) or shirk, evade another obligation, stay away without sufficient reason

Conjugation

Its 3rd-person definite-object forms occur chiefly in split forms of elbliccel.

Conjugation of bliccel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. bliccelek bliccelsz bliccel bliccelünk blicceltek bliccelnek
def. bliccelem blicceled blicceli blicceljük bliccelitek bliccelik
2nd obj bliccellek
past indef. blicceltem blicceltél bliccelt blicceltünk blicceltetek blicceltek
def. blicceltem bliccelted bliccelte blicceltük blicceltétek bliccelték
2nd obj blicceltelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. bliccelni fog.
archaic
preterite 		indef. bliccelék bliccelél bliccele bliccelénk bliccelétek bliccelének
def. bliccelém blicceléd bliccelé bliccelénk bliccelétek bliccelék
2nd obj bliccelélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. bliccel vala, bliccelt vala/volt.
archaic future indef. bliccelendek bliccelendesz bliccelend bliccelendünk bliccelendetek bliccelendenek
def. bliccelendem bliccelended bliccelendi bliccelendjük bliccelenditek bliccelendik
2nd obj bliccelendelek
condi­tional pre­sent indef. bliccelnék bliccelnél bliccelne bliccelnénk bliccelnétek bliccelnének
def. bliccelném bliccelnéd bliccelné bliccelnénk
(or bliccelnők) 		bliccelnétek bliccelnék
2nd obj bliccelnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. bliccelt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. blicceljek bliccelj or
blicceljél 		blicceljen blicceljünk blicceljetek blicceljenek
def. blicceljem blicceld or
blicceljed 		bliccelje blicceljük blicceljétek blicceljék
2nd obj blicceljelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. bliccelt légyen
infinitive bliccelni bliccelnem bliccelned bliccelnie bliccelnünk bliccelnetek bliccelniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
bliccelés bliccelő bliccelt bliccelendő bliccelve (bliccelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of bliccel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. bliccelhetek bliccelhetsz bliccelhet bliccelhetünk bliccelhettek bliccelhetnek
def. bliccelhetem bliccelheted bliccelheti bliccelhetjük bliccelhetitek bliccelhetik
2nd obj bliccelhetlek
past indef. bliccelhettem bliccelhettél bliccelhetett bliccelhettünk bliccelhettetek bliccelhettek
def. bliccelhettem bliccelhetted bliccelhette bliccelhettük bliccelhettétek bliccelhették
2nd obj bliccelhettelek
archaic
preterite 		indef. bliccelheték bliccelhetél bliccelhete bliccelheténk bliccelhetétek bliccelhetének
def. bliccelhetém bliccelhetéd bliccelheté bliccelheténk bliccelhetétek bliccelheték
2nd obj bliccelhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. bliccelhet vala, bliccelhetett vala/volt.
archaic future indef. bliccelhetendek
or bliccelandhatok 		bliccelhetendesz
or bliccelandhatsz 		bliccelhetend
or bliccelandhat 		bliccelhetendünk
or bliccelandhatunk 		bliccelhetendetek
or bliccelandhattok 		bliccelhetendenek
or bliccelandhatnak
def. bliccelhetendem
or bliccelandhatom 		bliccelhetended
or bliccelandhatod 		bliccelhetendi
or bliccelandhatja 		bliccelhetendjük
or bliccelandhatjuk 		bliccelhetenditek
or bliccelandhatjátok 		bliccelhetendik
or bliccelandhatják
2nd obj bliccelhetendelek
or bliccelandhatlak
condi­tional pre­sent indef. bliccelhetnék bliccelhetnél bliccelhetne bliccelhetnénk bliccelhetnétek bliccelhetnének
def. bliccelhetném bliccelhetnéd bliccelhetné bliccelhetnénk
(or bliccelhetnők) 		bliccelhetnétek bliccelhetnék
2nd obj bliccelhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. bliccelhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. bliccelhessek bliccelhess or
bliccelhessél 		bliccelhessen bliccelhessünk bliccelhessetek bliccelhessenek
def. bliccelhessem bliccelhesd or
bliccelhessed 		bliccelhesse bliccelhessük bliccelhessétek bliccelhessék
2nd obj bliccelhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. bliccelhetett légyen
infinitive (bliccelhetni) (bliccelhetnem) (bliccelhetned) (bliccelhetnie) (bliccelhetnünk) (bliccelhetnetek) (bliccelhetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
bliccelhető bliccelhetetlen (bliccelhetve / bliccelhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading

  • bliccel in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • bliccel in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
Wikious
Boobota
Sagapedia