bunkó

Hello, you have come here looking for the meaning of the word bunkó. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word bunkó, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say bunkó in singular and plural. Everything you need to know about the word bunkó you have here. The definition of the word bunkó will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofbunkó, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

Uncertain, perhaps from an onomatopoeia + -kó (diminutive suffix)

Pronunciation

Adjective

bunkó (comparative bunkóbb, superlative legbunkóbb)

  1. (colloquial, slightly vulgar, of a person) uncivilized, jerk (stupid and/or rude, lacking culture)
    Synonyms: faragatlan, műveletlen, durva

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative bunkó bunkók
accusative bunkót bunkókat
dative bunkónak bunkóknak
instrumental bunkóval bunkókkal
causal-final bunkóért bunkókért
translative bunkóvá bunkókká
terminative bunkóig bunkókig
essive-formal bunkóként bunkókként
essive-modal — —
inessive bunkóban bunkókban
superessive bunkón bunkókon
adessive bunkónál bunkóknál
illative bunkóba bunkókba
sublative bunkóra bunkókra
allative bunkóhoz bunkókhoz
elative bunkóból bunkókból
delative bunkóról bunkókról
ablative bunkótól bunkóktól
non-attributive
possessive – singular 		bunkóé bunkóké
non-attributive
possessive – plural 		bunkóéi bunkókéi

Derived terms

Noun

bunkó (plural bunkók)

  1. chump, butt, club, knob (the larger or thicker end of something, such as a heavy stick)
  2. (colloquial, derogatory) chump, hick, boor, jerk (an ill-mannered, rude person, especially a man)
  3. (education, slang) insufficient, unsatisfactory, F (a failing grade in a class or course)
    Synonyms: elégtelen, egyes

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative bunkó bunkók
accusative bunkót bunkókat
dative bunkónak bunkóknak
instrumental bunkóval bunkókkal
causal-final bunkóért bunkókért
translative bunkóvá bunkókká
terminative bunkóig bunkókig
essive-formal bunkóként bunkókként
essive-modal — —
inessive bunkóban bunkókban
superessive bunkón bunkókon
adessive bunkónál bunkóknál
illative bunkóba bunkókba
sublative bunkóra bunkókra
allative bunkóhoz bunkókhoz
elative bunkóból bunkókból
delative bunkóról bunkókról
ablative bunkótól bunkóktól
non-attributive
possessive – singular 		bunkóé bunkóké
non-attributive
possessive – plural 		bunkóéi bunkókéi
Possessive forms of bunkó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. bunkóm bunkóim
2nd person sing. bunkód bunkóid
3rd person sing. bunkója bunkói
1st person plural bunkónk bunkóink
2nd person plural bunkótok bunkóitok
3rd person plural bunkójuk bunkóik

Derived terms

References

  1. ^ bunkó in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN

Further reading

  • bunkó in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • bunkó in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
Wikious
Boobota
Sagapedia