dicsőség (usually uncountable, plural dicsőségek)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | dicsőség | dicsőségek |
accusative | dicsőséget | dicsőségeket |
dative | dicsőségnek | dicsőségeknek |
instrumental | dicsőséggel | dicsőségekkel |
causal-final | dicsőségért | dicsőségekért |
translative | dicsőséggé | dicsőségekké |
terminative | dicsőségig | dicsőségekig |
essive-formal | dicsőségként | dicsőségekként |
essive-modal | — | — |
inessive | dicsőségben | dicsőségekben |
superessive | dicsőségen | dicsőségeken |
adessive | dicsőségnél | dicsőségeknél |
illative | dicsőségbe | dicsőségekbe |
sublative | dicsőségre | dicsőségekre |
allative | dicsőséghez | dicsőségekhez |
elative | dicsőségből | dicsőségekből |
delative | dicsőségről | dicsőségekről |
ablative | dicsőségtől | dicsőségektől |
non-attributive possessive – singular |
dicsőségé | dicsőségeké |
non-attributive possessive – plural |
dicsőségéi | dicsőségekéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | dicsőségem | dicsőségeim |
2nd person sing. | dicsőséged | dicsőségeid |
3rd person sing. | dicsősége | dicsőségei |
1st person plural | dicsőségünk | dicsőségeink |
2nd person plural | dicsőségetek | dicsőségeitek |
3rd person plural | dicsőségük | dicsőségeik |