egyenlőtlen (comparative egyenlőtlenebb, superlative legegyenlőtlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | egyenlőtlen | egyenlőtlenek |
accusative | egyenlőtlent | egyenlőtleneket |
dative | egyenlőtlennek | egyenlőtleneknek |
instrumental | egyenlőtlennel | egyenlőtlenekkel |
causal-final | egyenlőtlenért | egyenlőtlenekért |
translative | egyenlőtlenné | egyenlőtlenekké |
terminative | egyenlőtlenig | egyenlőtlenekig |
essive-formal | egyenlőtlenként | egyenlőtlenekként |
essive-modal | egyenlőtlenül | — |
inessive | egyenlőtlenben | egyenlőtlenekben |
superessive | egyenlőtlenen | egyenlőtleneken |
adessive | egyenlőtlennél | egyenlőtleneknél |
illative | egyenlőtlenbe | egyenlőtlenekbe |
sublative | egyenlőtlenre | egyenlőtlenekre |
allative | egyenlőtlenhez | egyenlőtlenekhez |
elative | egyenlőtlenből | egyenlőtlenekből |
delative | egyenlőtlenről | egyenlőtlenekről |
ablative | egyenlőtlentől | egyenlőtlenektől |
non-attributive possessive - singular |
egyenlőtlené | egyenlőtleneké |
non-attributive possessive - plural |
egyenlőtlenéi | egyenlőtlenekéi |