egyezik + -mény, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
egyezmény (plural egyezmények)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | egyezmény | egyezmények |
| accusative | egyezményt | egyezményeket |
| dative | egyezménynek | egyezményeknek |
| instrumental | egyezménnyel | egyezményekkel |
| causal-final | egyezményért | egyezményekért |
| translative | egyezménnyé | egyezményekké |
| terminative | egyezményig | egyezményekig |
| essive-formal | egyezményként | egyezményekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyezményben | egyezményekben |
| superessive | egyezményen | egyezményeken |
| adessive | egyezménynél | egyezményeknél |
| illative | egyezménybe | egyezményekbe |
| sublative | egyezményre | egyezményekre |
| allative | egyezményhez | egyezményekhez |
| elative | egyezményből | egyezményekből |
| delative | egyezményről | egyezményekről |
| ablative | egyezménytől | egyezményektől |
| non-attributive possessive - singular |
egyezményé | egyezményeké |
| non-attributive possessive - plural |
egyezményéi | egyezményekéi |
| Possessive forms of egyezmény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | egyezményem | egyezményeim |
| 2nd person sing. | egyezményed | egyezményeid |
| 3rd person sing. | egyezménye | egyezményei |
| 1st person plural | egyezményünk | egyezményeink |
| 2nd person plural | egyezményetek | egyezményeitek |
| 3rd person plural | egyezményük | egyezményeik |