megegyezik + -és
megegyezés (plural megegyezések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | megegyezés | megegyezések |
accusative | megegyezést | megegyezéseket |
dative | megegyezésnek | megegyezéseknek |
instrumental | megegyezéssel | megegyezésekkel |
causal-final | megegyezésért | megegyezésekért |
translative | megegyezéssé | megegyezésekké |
terminative | megegyezésig | megegyezésekig |
essive-formal | megegyezésként | megegyezésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | megegyezésben | megegyezésekben |
superessive | megegyezésen | megegyezéseken |
adessive | megegyezésnél | megegyezéseknél |
illative | megegyezésbe | megegyezésekbe |
sublative | megegyezésre | megegyezésekre |
allative | megegyezéshez | megegyezésekhez |
elative | megegyezésből | megegyezésekből |
delative | megegyezésről | megegyezésekről |
ablative | megegyezéstől | megegyezésektől |
non-attributive possessive - singular |
megegyezésé | megegyezéseké |
non-attributive possessive - plural |
megegyezéséi | megegyezésekéi |
Possessive forms of megegyezés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | megegyezésem | megegyezéseim |
2nd person sing. | megegyezésed | megegyezéseid |
3rd person sing. | megegyezése | megegyezései |
1st person plural | megegyezésünk | megegyezéseink |
2nd person plural | megegyezésetek | megegyezéseitek |
3rd person plural | megegyezésük | megegyezéseik |