First attested in 1754.[1] From the e- root of eszik (“to eat”) + -hetetlen (adjective-forming suffix).
ehetetlen (comparative ehetetlenebb, superlative legehetetlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ehetetlen | ehetetlenek |
accusative | ehetetlent | ehetetleneket |
dative | ehetetlennek | ehetetleneknek |
instrumental | ehetetlennel | ehetetlenekkel |
causal-final | ehetetlenért | ehetetlenekért |
translative | ehetetlenné | ehetetlenekké |
terminative | ehetetlenig | ehetetlenekig |
essive-formal | ehetetlenként | ehetetlenekként |
essive-modal | ehetetlenül | — |
inessive | ehetetlenben | ehetetlenekben |
superessive | ehetetlenen | ehetetleneken |
adessive | ehetetlennél | ehetetleneknél |
illative | ehetetlenbe | ehetetlenekbe |
sublative | ehetetlenre | ehetetlenekre |
allative | ehetetlenhez | ehetetlenekhez |
elative | ehetetlenből | ehetetlenekből |
delative | ehetetlenről | ehetetlenekről |
ablative | ehetetlentől | ehetetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
ehetetlené | ehetetleneké |
non-attributive possessive - plural |
ehetetlenéi | ehetetlenekéi |