erélytelen (comparative erélytelenebb, superlative legerélytelenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | erélytelen | erélytelenek |
accusative | erélytelent | erélyteleneket |
dative | erélytelennek | erélyteleneknek |
instrumental | erélytelennel | erélytelenekkel |
causal-final | erélytelenért | erélytelenekért |
translative | erélytelenné | erélytelenekké |
terminative | erélytelenig | erélytelenekig |
essive-formal | erélytelenként | erélytelenekként |
essive-modal | erélytelenül | — |
inessive | erélytelenben | erélytelenekben |
superessive | erélytelenen | erélyteleneken |
adessive | erélytelennél | erélyteleneknél |
illative | erélytelenbe | erélytelenekbe |
sublative | erélytelenre | erélytelenekre |
allative | erélytelenhez | erélytelenekhez |
elative | erélytelenből | erélytelenekből |
delative | erélytelenről | erélytelenekről |
ablative | erélytelentől | erélytelenektől |
non-attributive possessive - singular |
erélytelené | erélyteleneké |
non-attributive possessive - plural |
erélytelenéi | erélytelenekéi |