fog (“tooth”) + -ász (noun-forming suffix denoting an occupation)
fogász (plural fogászok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | fogász | fogászok |
accusative | fogászt | fogászokat |
dative | fogásznak | fogászoknak |
instrumental | fogásszal | fogászokkal |
causal-final | fogászért | fogászokért |
translative | fogásszá | fogászokká |
terminative | fogászig | fogászokig |
essive-formal | fogászként | fogászokként |
essive-modal | — | — |
inessive | fogászban | fogászokban |
superessive | fogászon | fogászokon |
adessive | fogásznál | fogászoknál |
illative | fogászba | fogászokba |
sublative | fogászra | fogászokra |
allative | fogászhoz | fogászokhoz |
elative | fogászból | fogászokból |
delative | fogászról | fogászokról |
ablative | fogásztól | fogászoktól |
non-attributive possessive - singular |
fogászé | fogászoké |
non-attributive possessive - plural |
fogászéi | fogászokéi |
Possessive forms of fogász | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | fogászom | fogászaim |
2nd person sing. | fogászod | fogászaid |
3rd person sing. | fogásza | fogászai |
1st person plural | fogászunk | fogászaink |
2nd person plural | fogászotok | fogászaitok |
3rd person plural | fogászuk | fogászaik |