hozzá + értés, from ért + -és
hozzáértés (uncountable)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | hozzáértés | — |
accusative | hozzáértést | — |
dative | hozzáértésnek | — |
instrumental | hozzáértéssel | — |
causal-final | hozzáértésért | — |
translative | hozzáértéssé | — |
terminative | hozzáértésig | — |
essive-formal | hozzáértésként | — |
essive-modal | — | — |
inessive | hozzáértésben | — |
superessive | hozzáértésen | — |
adessive | hozzáértésnél | — |
illative | hozzáértésbe | — |
sublative | hozzáértésre | — |
allative | hozzáértéshez | — |
elative | hozzáértésből | — |
delative | hozzáértésről | — |
ablative | hozzáértéstől | — |
non-attributive possessive - singular |
hozzáértésé | — |
non-attributive possessive - plural |
hozzáértéséi | — |
Possessive forms of hozzáértés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | hozzáértésem | — |
2nd person sing. | hozzáértésed | — |
3rd person sing. | hozzáértése | — |
1st person plural | hozzáértésünk | — |
2nd person plural | hozzáértésetek | — |
3rd person plural | hozzáértésük | — |