idő (“time”) + -s (adjective-forming suffix)
idős (comparative idősebb or (archaic) idősb, superlative legidősebb or (archaic) legidősb)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | idős | idősek |
accusative | időset | időseket |
dative | idősnek | időseknek |
instrumental | időssel | idősekkel |
causal-final | idősért | idősekért |
translative | időssé | idősekké |
terminative | idősig | idősekig |
essive-formal | idősként | idősekként |
essive-modal | — | — |
inessive | idősben | idősekben |
superessive | idősön | időseken |
adessive | idősnél | időseknél |
illative | idősbe | idősekbe |
sublative | idősre | idősekre |
allative | időshöz | idősekhez |
elative | idősből | idősekből |
delative | idősről | idősekről |
ablative | időstől | idősektől |
non-attributive possessive - singular |
idősé | időseké |
non-attributive possessive - plural |
időséi | idősekéi |
or (less commonly)
Inflection (stem in -ö-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | idős | idősök |
accusative | időst | idősöket |
dative | idősnek | idősöknek |
instrumental | időssel | idősökkel |
causal-final | idősért | idősökért |
translative | időssé | idősökké |
terminative | idősig | idősökig |
essive-formal | idősként | idősökként |
essive-modal | — | — |
inessive | idősben | idősökben |
superessive | idősön | idősökön |
adessive | idősnél | idősöknél |
illative | idősbe | idősökbe |
sublative | idősre | idősökre |
allative | időshöz | idősökhöz |
elative | idősből | idősökből |
delative | idősről | idősökről |
ablative | időstől | idősöktől |
non-attributive possessive - singular |
idősé | idősöké |
non-attributive possessive - plural |
időséi | idősökéi |