jelent

Hello, you have come here looking for the meaning of the word jelent. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word jelent, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say jelent in singular and plural. Everything you need to know about the word jelent you have here. The definition of the word jelent will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofjelent, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: je‧lent
  • Rhymes: -ɛnt

Etymology 1

jelenik (“to appear”) +‎ -t (causative suffix)

Verb

jelent

  1. (transitive) to mean, denote, indicate
    Ez mit jelent? ― What does this mean?
  2. (transitive) to report (to someone -nak/-nek), notify
    Synonyms: értesít, informál, közöl, tájékoztat, tudat
    Jelentem az esetet az igazgatónak. ― I will report the issue to the director.
  3. (transitive) to present, pose, involve (e.g. difficulty, trouble, threat, risk, or danger)
Usage notes

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

Conjugation
Conjugation of jelent
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. jelentek jelentesz jelent jelentünk jelentetek jelentenek
def. jelentem jelented jelenti jelentjük jelentitek jelentik
2nd obj jelentelek
past indef. jelentettem jelentettél jelentett jelentettünk jelentettetek jelentettek
def. jelentettem jelentetted jelentette jelentettük jelentettétek jelentették
2nd obj jelentettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. jelenteni fog.
archaic
preterite 		indef. jelenték jelentél jelente jelenténk jelentétek jelentének
def. jelentém jelentéd jelenté jelenténk jelentétek jelenték
2nd obj jelentélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. jelent vala, jelentett vala/volt.
archaic future indef. jelentendek jelentendesz jelentend jelentendünk jelentendetek jelentendenek
def. jelentendem jelentended jelentendi jelentendjük jelentenditek jelentendik
2nd obj jelentendelek
condi­tional pre­sent indef. jelentenék jelentenél jelentene jelentenénk jelentenétek jelentenének
def. jelenteném jelentenéd jelentené jelentenénk
(or jelentenők) 		jelentenétek jelentenék
2nd obj jelentenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. jelentett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. jelentsek jelents or
jelentsél 		jelentsen jelentsünk jelentsetek jelentsenek
def. jelentsem jelentsd or
jelentsed 		jelentse jelentsük jelentsétek jelentsék
2nd obj jelentselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. jelentett légyen
infinitive jelenteni jelentenem jelentened jelentenie jelentenünk jelentenetek jelenteniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
jelentés jelentő jelentett jelentendő jelentve (jelentvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of jelent
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. jelenthetek jelenthetsz jelenthet jelenthetünk jelenthettek jelenthetnek
def. jelenthetem jelentheted jelentheti jelenthetjük jelenthetitek jelenthetik
2nd obj jelenthetlek
past indef. jelenthettem jelenthettél jelenthetett jelenthettünk jelenthettetek jelenthettek
def. jelenthettem jelenthetted jelenthette jelenthettük jelenthettétek jelenthették
2nd obj jelenthettelek
archaic
preterite 		indef. jelentheték jelenthetél jelenthete jelentheténk jelenthetétek jelenthetének
def. jelenthetém jelenthetéd jelentheté jelentheténk jelenthetétek jelentheték
2nd obj jelenthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. jelenthet vala, jelenthetett vala/volt.
archaic future indef. jelenthetendek
or jelentandhatok 		jelenthetendesz
or jelentandhatsz 		jelenthetend
or jelentandhat 		jelenthetendünk
or jelentandhatunk 		jelenthetendetek
or jelentandhattok 		jelenthetendenek
or jelentandhatnak
def. jelenthetendem
or jelentandhatom 		jelenthetended
or jelentandhatod 		jelenthetendi
or jelentandhatja 		jelenthetendjük
or jelentandhatjuk 		jelenthetenditek
or jelentandhatjátok 		jelenthetendik
or jelentandhatják
2nd obj jelenthetendelek
or jelentandhatlak
condi­tional pre­sent indef. jelenthetnék jelenthetnél jelenthetne jelenthetnénk jelenthetnétek jelenthetnének
def. jelenthetném jelenthetnéd jelenthetné jelenthetnénk
(or jelenthetnők) 		jelenthetnétek jelenthetnék
2nd obj jelenthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. jelenthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. jelenthessek jelenthess or
jelenthessél 		jelenthessen jelenthessünk jelenthessetek jelenthessenek
def. jelenthessem jelenthesd or
jelenthessed 		jelenthesse jelenthessük jelenthessétek jelenthessék
2nd obj jelenthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. jelenthetett légyen
infinitive (jelenthetni) (jelenthetnem) (jelenthetned) (jelenthetnie) (jelenthetnünk) (jelenthetnetek) (jelenthetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
jelenthető jelenthetetlen (jelenthetve / jelenthetvén)
Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

jelenik +‎ -t (past-tense suffix)

Verb

jelent

  1. third-person singular indicative past indefinite of jelenik
Usage notes

This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

Etymology 3

jelen (“present”) +‎ -t (accusative suffix)

Noun

jelent

  1. accusative singular of jelen
    Aki a múltban él, nem látja a jelent. ― One who lives in the past, does not see the present.

References

  1. ^ jelent in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

Wikious
Boobota
Sagapedia