kímél (“to be considerate/careful about something or someone”) + -etlen (“less, without”, privative adjective-forming suffix)
kíméletlen (comparative kíméletlenebb, superlative legkíméletlenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kíméletlen | kíméletlenek |
accusative | kíméletlent | kíméletleneket |
dative | kíméletlennek | kíméletleneknek |
instrumental | kíméletlennel | kíméletlenekkel |
causal-final | kíméletlenért | kíméletlenekért |
translative | kíméletlenné | kíméletlenekké |
terminative | kíméletlenig | kíméletlenekig |
essive-formal | kíméletlenként | kíméletlenekként |
essive-modal | kíméletlenül | — |
inessive | kíméletlenben | kíméletlenekben |
superessive | kíméletlenen | kíméletleneken |
adessive | kíméletlennél | kíméletleneknél |
illative | kíméletlenbe | kíméletlenekbe |
sublative | kíméletlenre | kíméletlenekre |
allative | kíméletlenhez | kíméletlenekhez |
elative | kíméletlenből | kíméletlenekből |
delative | kíméletlenről | kíméletlenekről |
ablative | kíméletlentől | kíméletlenektől |
non-attributive possessive - singular |
kíméletlené | kíméletleneké |
non-attributive possessive - plural |
kíméletlenéi | kíméletlenekéi |