két (“two”) + éltű (“of/with … life/lives”), an alternative form of élet + -ű.
kétéltű (plural kétéltűek)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | kétéltű | kétéltűek |
accusative | kétéltűt | kétéltűeket |
dative | kétéltűnek | kétéltűeknek |
instrumental | kétéltűvel | kétéltűekkel |
causal-final | kétéltűért | kétéltűekért |
translative | kétéltűvé | kétéltűekké |
terminative | kétéltűig | kétéltűekig |
essive-formal | kétéltűként | kétéltűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | kétéltűben | kétéltűekben |
superessive | kétéltűn | kétéltűeken |
adessive | kétéltűnél | kétéltűeknél |
illative | kétéltűbe | kétéltűekbe |
sublative | kétéltűre | kétéltűekre |
allative | kétéltűhöz | kétéltűekhez |
elative | kétéltűből | kétéltűekből |
delative | kétéltűről | kétéltűekről |
ablative | kétéltűtől | kétéltűektől |
non-attributive possessive - singular |
kétéltűé | kétéltűeké |
non-attributive possessive - plural |
kétéltűéi | kétéltűekéi |
Possessive forms of kétéltű | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | kétéltűm | kétéltűim |
2nd person sing. | kétéltűd | kétéltűid |
3rd person sing. | kétéltűje | kétéltűi |
1st person plural | kétéltűnk | kétéltűink |
2nd person plural | kétéltűtök | kétéltűitek |
3rd person plural | kétéltűjük | kétéltűik |