megmar

Hello, you have come here looking for the meaning of the word megmar. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word megmar, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say megmar in singular and plural. Everything you need to know about the word megmar you have here. The definition of the word megmar will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofmegmar, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

meg- +‎ mar

Pronunciation

Verb

megmar

  1. (transitive) to bite

Conjugation

conjugation of megmar
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. megmarok megmarsz megmar megmarunk megmartok megmarnak
Def. megmarom megmarod megmarja megmarjuk megmarjátok megmarják
2nd-p. o. megmarlak ―
Past Indef. megmartam megmartál megmart megmartunk megmartatok megmartak
Def. megmartam megmartad megmarta megmartuk megmartátok megmarták
2nd-p. o. megmartalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog marni.
Archaic
Preterit 		Indef. megmarék megmarál megmara megmaránk megmarátok megmarának
Def. megmarám megmarád megmará megmaránk megmarátok megmarák
2nd-p. o. megmarálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megmar vala, megmart vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. megmarandok megmarandasz megmarand megmarandunk megmarandotok megmarandanak
Def. megmarandom megmarandod megmarandja megmarandjuk megmarandjátok megmarandják
2nd-p. o. megmarandalak ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. megmarnék megmarnál megmarna megmarnánk megmarnátok megmarnának
Def. megmarnám megmarnád megmarná megmarnánk
(or megmarnók) 		megmarnátok megmarnák
2nd-p. o. megmarnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megmart volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. megmarjak megmarj or
megmarjál 		megmarjon megmarjunk megmarjatok megmarjanak
Def. megmarjam megmard or
megmarjad 		megmarja megmarjuk megmarjátok megmarják
2nd-p. o. megmarjalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megmart légyen
Infinitive megmarni megmarnom megmarnod megmarnia megmarnunk megmarnotok megmarniuk
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
megmarás megmaró megmart megmarandó megmarva (megmarván) megmarat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem mar meg or meg is mar.
potential conjugation of megmar
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. megmarhatok megmarhatsz megmarhat megmarhatunk megmarhattok megmarhatnak
Def. megmarhatom megmarhatod megmarhatja megmarhatjuk megmarhatjátok megmarhatják
2nd-p. o. megmarhatlak ―
Past Indef. megmarhattam megmarhattál megmarhatott megmarhattunk megmarhattatok megmarhattak
Def. megmarhattam megmarhattad megmarhatta megmarhattuk megmarhattátok megmarhatták
2nd-p. o. megmarhattalak ―
Archaic
Preterit 		Indef. megmarhaték megmarhatál megmarhata megmarhatánk megmarhatátok megmarhatának
Def. megmarhatám megmarhatád megmarhatá megmarhatánk megmarhatátok megmarhaták
2nd-p. o. megmarhatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megmarhat vala, megmarhatott vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. megmarhatandok
or megmarandhatok 		megmarhatandasz
or megmarandhatsz 		megmarhatand
or megmarandhat 		megmarhatandunk
or megmarandhatunk 		megmarhatandotok
or megmarandhattok 		megmarhatandanak
or megmarandhatnak
Def. megmarhatandom
or megmarandhatom 		megmarhatandod
or megmarandhatod 		megmarhatandja
or megmarandhatja 		megmarhatandjuk
or megmarandhatjuk 		megmarhatandjátok
or megmarandhatjátok 		megmarhatandják
or megmarandhatják
2nd-p. o. megmarhatandalak
or megmarandhatlak 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. megmarhatnék megmarhatnál megmarhatna megmarhatnánk megmarhatnátok megmarhatnának
Def. megmarhatnám megmarhatnád megmarhatná megmarhatnánk
(or megmarhatnók) 		megmarhatnátok megmarhatnák
2nd-p. o. megmarhatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. megmarhatott volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. megmarhassak megmarhass or
megmarhassál 		megmarhasson megmarhassunk megmarhassatok megmarhassanak
Def. megmarhassam megmarhasd or
megmarhassad 		megmarhassa megmarhassuk megmarhassátok megmarhassák
2nd-p. o. megmarhassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megmarhatott légyen
Inf. (megmarhatni) (megmarhatnom) (megmarhatnod) (megmarhatnia) (megmarhatnunk) (megmarhatnotok) (megmarhatniuk)
Positive adjective megmarható Neg. adj. megmarhatatlan Adv. part. (megmarhatva / megmarhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem marhat meg or meg is marhat.

Derived terms

Expressions

Further reading

  • megmar in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Wikious
Boobota
Sagapedia