From megye (“county”) + székhely (“seat”).
megyeszékhely (plural megyeszékhelyek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | megyeszékhely | megyeszékhelyek |
accusative | megyeszékhelyt | megyeszékhelyeket |
dative | megyeszékhelynek | megyeszékhelyeknek |
instrumental | megyeszékhellyel | megyeszékhelyekkel |
causal-final | megyeszékhelyért | megyeszékhelyekért |
translative | megyeszékhellyé | megyeszékhelyekké |
terminative | megyeszékhelyig | megyeszékhelyekig |
essive-formal | megyeszékhelyként | megyeszékhelyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | megyeszékhelyben | megyeszékhelyekben |
superessive | megyeszékhelyen | megyeszékhelyeken |
adessive | megyeszékhelynél | megyeszékhelyeknél |
illative | megyeszékhelybe | megyeszékhelyekbe |
sublative | megyeszékhelyre | megyeszékhelyekre |
allative | megyeszékhelyhez | megyeszékhelyekhez |
elative | megyeszékhelyből | megyeszékhelyekből |
delative | megyeszékhelyről | megyeszékhelyekről |
ablative | megyeszékhelytől | megyeszékhelyektől |
non-attributive possessive - singular |
megyeszékhelyé | megyeszékhelyeké |
non-attributive possessive - plural |
megyeszékhelyéi | megyeszékhelyekéi |
Possessive forms of megyeszékhely | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | megyeszékhelyem | megyeszékhelyeim |
2nd person sing. | megyeszékhelyed | megyeszékhelyeid |
3rd person sing. | megyeszékhelye | megyeszékhelyei |
1st person plural | megyeszékhelyünk | megyeszékhelyeink |
2nd person plural | megyeszékhelyetek | megyeszékhelyeitek |
3rd person plural | megyeszékhelyük | megyeszékhelyeik |