nyelv (“tongue”) + csont (“bone”)
nyelvcsont (plural nyelvcsontok)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | nyelvcsont | nyelvcsontok |
accusative | nyelvcsontot | nyelvcsontokat |
dative | nyelvcsontnak | nyelvcsontoknak |
instrumental | nyelvcsonttal | nyelvcsontokkal |
causal-final | nyelvcsontért | nyelvcsontokért |
translative | nyelvcsonttá | nyelvcsontokká |
terminative | nyelvcsontig | nyelvcsontokig |
essive-formal | nyelvcsontként | nyelvcsontokként |
essive-modal | — | — |
inessive | nyelvcsontban | nyelvcsontokban |
superessive | nyelvcsonton | nyelvcsontokon |
adessive | nyelvcsontnál | nyelvcsontoknál |
illative | nyelvcsontba | nyelvcsontokba |
sublative | nyelvcsontra | nyelvcsontokra |
allative | nyelvcsonthoz | nyelvcsontokhoz |
elative | nyelvcsontból | nyelvcsontokból |
delative | nyelvcsontról | nyelvcsontokról |
ablative | nyelvcsonttól | nyelvcsontoktól |
non-attributive possessive – singular |
nyelvcsonté | nyelvcsontoké |
non-attributive possessive – plural |
nyelvcsontéi | nyelvcsontokéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | nyelvcsontom | nyelvcsontjaim |
2nd person sing. | nyelvcsontod | nyelvcsontjaid |
3rd person sing. | nyelvcsontja | nyelvcsontjai |
1st person plural | nyelvcsontunk | nyelvcsontjaink |
2nd person plural | nyelvcsontotok | nyelvcsontjaitok |
3rd person plural | nyelvcsontjuk | nyelvcsontjaik |