ordít

Hello, you have come here looking for the meaning of the word ordít. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word ordít, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say ordít in singular and plural. Everything you need to know about the word ordít you have here. The definition of the word ordít will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofordít, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: ordit

Hungarian

Etymology

From an onomatopoeia + -d (frequentative-instantaneous suffix) + -ít (causative-frequentative suffix).[1]

Pronunciation

Verb

ordít

  1. (intransitive, of human) to yell, scream
  2. (intransitive, of animal) to howl
  3. (transitive) to yell (to utter something by yelling)

Conjugation

conjugation of ordít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. ordítok ordítasz ordít ordítunk ordítotok ordítanak
Def. ordítom ordítod ordítja ordítjuk ordítjátok ordítják
2nd-p. o. ordítalak ―
Past Indef. ordítottam ordítottál ordított ordítottunk ordítottatok ordítottak
Def. ordítottam ordítottad ordította ordítottuk ordítottátok ordították
2nd-p. o. ordítottalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ordítani fog.
Archaic
Preterit 		Indef. ordíték ordítál ordíta ordítánk ordítátok ordítának
Def. ordítám ordítád ordítá ordítánk ordítátok ordíták
2nd-p. o. ordítálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. ordít vala, ordított vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. ordítandok ordítandasz ordítand ordítandunk ordítandotok ordítandanak
Def. ordítandom ordítandod ordítandja ordítandjuk ordítandjátok ordítandják
2nd-p. o. ordítandalak ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. ordítanék ordítanál ordítana ordítanánk ordítanátok ordítanának
Def. ordítanám ordítanád ordítaná ordítanánk
(or ordítanók) 		ordítanátok ordítanák
2nd-p. o. ordítanálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. ordított volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. ordítsak ordíts or
ordítsál 		ordítson ordítsunk ordítsatok ordítsanak
Def. ordítsam ordítsd or
ordítsad 		ordítsa ordítsuk ordítsátok ordítsák
2nd-p. o. ordítsalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. ordított légyen
Infinitive ordítani ordítanom ordítanod ordítania ordítanunk ordítanotok ordítaniuk
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
ordítás ordító ordított ordítandó ordítva (ordítván) ordíttat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of ordít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. ordíthatok ordíthatsz ordíthat ordíthatunk ordíthattok ordíthatnak
Def. ordíthatom ordíthatod ordíthatja ordíthatjuk ordíthatjátok ordíthatják
2nd-p. o. ordíthatlak ―
Past Indef. ordíthattam ordíthattál ordíthatott ordíthattunk ordíthattatok ordíthattak
Def. ordíthattam ordíthattad ordíthatta ordíthattuk ordíthattátok ordíthatták
2nd-p. o. ordíthattalak ―
Archaic
Preterit 		Indef. ordíthaték ordíthatál ordíthata ordíthatánk ordíthatátok ordíthatának
Def. ordíthatám ordíthatád ordíthatá ordíthatánk ordíthatátok ordíthaták
2nd-p. o. ordíthatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. ordíthat vala, ordíthatott vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. ordíthatandok
or ordítandhatok 		ordíthatandasz
or ordítandhatsz 		ordíthatand
or ordítandhat 		ordíthatandunk
or ordítandhatunk 		ordíthatandotok
or ordítandhattok 		ordíthatandanak
or ordítandhatnak
Def. ordíthatandom
or ordítandhatom 		ordíthatandod
or ordítandhatod 		ordíthatandja
or ordítandhatja 		ordíthatandjuk
or ordítandhatjuk 		ordíthatandjátok
or ordítandhatjátok 		ordíthatandják
or ordítandhatják
2nd-p. o. ordíthatandalak
or ordítandhatlak 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. ordíthatnék ordíthatnál ordíthatna ordíthatnánk ordíthatnátok ordíthatnának
Def. ordíthatnám ordíthatnád ordíthatná ordíthatnánk
(or ordíthatnók) 		ordíthatnátok ordíthatnák
2nd-p. o. ordíthatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. ordíthatott volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. ordíthassak ordíthass or
ordíthassál 		ordíthasson ordíthassunk ordíthassatok ordíthassanak
Def. ordíthassam ordíthasd or
ordíthassad 		ordíthassa ordíthassuk ordíthassátok ordíthassák
2nd-p. o. ordíthassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. ordíthatott légyen
Inf. (ordíthatni) (ordíthatnom) (ordíthatnod) (ordíthatnia) (ordíthatnunk) (ordíthatnotok) (ordíthatniuk)
Positive adjective ordítható Neg. adj. ordíthatatlan Adv. part. (ordíthatva / ordíthatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

References

  1. ^ ordít in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • ordít in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Wikious
Boobota
Sagapedia