seb (“wound”) + -észet (noun-forming suffix)
sebészet (plural sebészetek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | sebészet | sebészetek |
accusative | sebészetet | sebészeteket |
dative | sebészetnek | sebészeteknek |
instrumental | sebészettel | sebészetekkel |
causal-final | sebészetért | sebészetekért |
translative | sebészetté | sebészetekké |
terminative | sebészetig | sebészetekig |
essive-formal | sebészetként | sebészetekként |
essive-modal | — | — |
inessive | sebészetben | sebészetekben |
superessive | sebészeten | sebészeteken |
adessive | sebészetnél | sebészeteknél |
illative | sebészetbe | sebészetekbe |
sublative | sebészetre | sebészetekre |
allative | sebészethez | sebészetekhez |
elative | sebészetből | sebészetekből |
delative | sebészetről | sebészetekről |
ablative | sebészettől | sebészetektől |
non-attributive possessive - singular |
sebészeté | sebészeteké |
non-attributive possessive - plural |
sebészetéi | sebészetekéi |
Possessive forms of sebészet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | sebészetem | sebészeteim |
2nd person sing. | sebészeted | sebészeteid |
3rd person sing. | sebészete | sebészetei |
1st person plural | sebészetünk | sebészeteink |
2nd person plural | sebészetetek | sebészeteitek |
3rd person plural | sebészetük | sebészeteik |