From szeg (“to cut, decorate with fringe”) + -ély (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
szegély (plural szegélyek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szegély | szegélyek |
| accusative | szegélyt | szegélyeket |
| dative | szegélynek | szegélyeknek |
| instrumental | szegéllyel | szegélyekkel |
| causal-final | szegélyért | szegélyekért |
| translative | szegéllyé | szegélyekké |
| terminative | szegélyig | szegélyekig |
| essive-formal | szegélyként | szegélyekként |
| essive-modal | szegélyül | — |
| inessive | szegélyben | szegélyekben |
| superessive | szegélyen | szegélyeken |
| adessive | szegélynél | szegélyeknél |
| illative | szegélybe | szegélyekbe |
| sublative | szegélyre | szegélyekre |
| allative | szegélyhez | szegélyekhez |
| elative | szegélyből | szegélyekből |
| delative | szegélyről | szegélyekről |
| ablative | szegélytől | szegélyektől |
| non-attributive possessive - singular |
szegélyé | szegélyeké |
| non-attributive possessive - plural |
szegélyéi | szegélyekéi |
| Possessive forms of szegély | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szegélyem | szegélyeim |
| 2nd person sing. | szegélyed | szegélyeid |
| 3rd person sing. | szegélye | szegélyei |
| 1st person plural | szegélyünk | szegélyeink |
| 2nd person plural | szegélyetek | szegélyeitek |
| 3rd person plural | szegélyük | szegélyeik |