születés (“birth”) + -ű (adjective-forming suffix)
születésű (not comparable)
Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | születésű | születésűek |
accusative | születésűt | születésűeket |
dative | születésűnek | születésűeknek |
instrumental | születésűvel | születésűekkel |
causal-final | születésűért | születésűekért |
translative | születésűvé | születésűekké |
terminative | születésűig | születésűekig |
essive-formal | születésűként | születésűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | születésűben | születésűekben |
superessive | születésűn | születésűeken |
adessive | születésűnél | születésűeknél |
illative | születésűbe | születésűekbe |
sublative | születésűre | születésűekre |
allative | születésűhöz | születésűekhez |
elative | születésűből | születésűekből |
delative | születésűről | születésűekről |
ablative | születésűtől | születésűektől |
non-attributive possessive - singular |
születésűé | születésűeké |
non-attributive possessive - plural |
születésűéi | születésűekéi |