tenger (“sea”) + -észet (noun-forming suffix)
tengerészet (usually uncountable, plural tengerészetek)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tengerészet | tengerészetek |
| accusative | tengerészetet | tengerészeteket |
| dative | tengerészetnek | tengerészeteknek |
| instrumental | tengerészettel | tengerészetekkel |
| causal-final | tengerészetért | tengerészetekért |
| translative | tengerészetté | tengerészetekké |
| terminative | tengerészetig | tengerészetekig |
| essive-formal | tengerészetként | tengerészetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | tengerészetben | tengerészetekben |
| superessive | tengerészeten | tengerészeteken |
| adessive | tengerészetnél | tengerészeteknél |
| illative | tengerészetbe | tengerészetekbe |
| sublative | tengerészetre | tengerészetekre |
| allative | tengerészethez | tengerészetekhez |
| elative | tengerészetből | tengerészetekből |
| delative | tengerészetről | tengerészetekről |
| ablative | tengerészettől | tengerészetektől |
| non-attributive possessive - singular |
tengerészeté | tengerészeteké |
| non-attributive possessive - plural |
tengerészetéi | tengerészetekéi |
| Possessive forms of tengerészet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | tengerészetem | tengerészeteim |
| 2nd person sing. | tengerészeted | tengerészeteid |
| 3rd person sing. | tengerészete | tengerészetei |
| 1st person plural | tengerészetünk | tengerészeteink |
| 2nd person plural | tengerészetetek | tengerészeteitek |
| 3rd person plural | tengerészetük | tengerészeteik |