több

A lexicalized comparative form. From Proto-Finno-Ugric *teppɜ (“thick, tight”) + -b (comparative suffix).^[1][2]

• IPA^(key):

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -øbː

több

1. comparative degree of sok: more (relative sense)
2. several, multiple (absolute sense)

(Non-institutionalized adjectival compounds with single-element numerals ):
többezres, többmilliós, többmilliárdos, több-billiós; többnapi, többnapos, többhetes, többheti, többéves, többévi, többhavi; többnaponta, többnaponként, többhavonta, többhavonként, többévente, többévenként; többirányú, többoldalas, többoldalú, többkötetes, többdimenziós, többszázalékos, többfős, többfőnyi, többnyelvű, többgyerekes / többgyermekes, többtagú, többelemű, többrészes, többemeletes, többrétegű, többszintes, többablakos, többajtós, többüléses, többjegyű, többpontos, többszavas, több-betűs, többsoros; többeurós; többlábú, többágú, többfejű, többkezű, többkarú, többszemű, többfülű, többlevelű.

több

1. older (followed by -nál/-nél)

   Nem lehet több negyven évesnél. ― He can't be older than forty.

2. (of a person) better (having a greater significance, importance; more valuable due to position, moral substance, or authority)

   Ő sokkal több, mint én. ― He is a better man than I am.

több (usually uncountable, plural többek)

1. more (a greater value, a more important thing)

   Többre viszi, mint a szülei. ― She will achieve more than her parents.

   Többre nem volt képes. ― He could do no more.

• még (“more, further, on”, used with verbs)

• több in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN