érvénytelen (comparative érvénytelenebb, superlative legérvénytelenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | érvénytelen | érvénytelenek |
accusative | érvénytelent | érvényteleneket |
dative | érvénytelennek | érvényteleneknek |
instrumental | érvénytelennel | érvénytelenekkel |
causal-final | érvénytelenért | érvénytelenekért |
translative | érvénytelenné | érvénytelenekké |
terminative | érvénytelenig | érvénytelenekig |
essive-formal | érvénytelenként | érvénytelenekként |
essive-modal | érvénytelenül | — |
inessive | érvénytelenben | érvénytelenekben |
superessive | érvénytelenen | érvényteleneken |
adessive | érvénytelennél | érvényteleneknél |
illative | érvénytelenbe | érvénytelenekbe |
sublative | érvénytelenre | érvénytelenekre |
allative | érvénytelenhez | érvénytelenekhez |
elative | érvénytelenből | érvénytelenekből |
delative | érvénytelenről | érvénytelenekről |
ablative | érvénytelentől | érvénytelenektől |
non-attributive possessive - singular |
érvénytelené | érvényteleneké |
non-attributive possessive - plural |
érvénytelenéi | érvénytelenekéi |