Harvard architecture

Harvard architecture (tsz. Harvard architectures)

1. (informatika) A Harvard-architektúra egy számítógép-architektúra, amelyben az utasításokat (programkódot) és az adatokat külön memóriákban tárolják, és ezekhez külön adatbuszokon férnek hozzá.

Ez ellentétes a klasszikus Von Neumann-architektúrával, ahol egy közös memória és buszrendszer van mind az utasítások, mind az adatok számára.

A Harvard-architektúrát az 1940-es években fejlesztették ki az IBM Harvard Mark I számítógéphez, innen ered a neve. Bár kezdetben mechanikus és elektromechanikus gépekben használták, az elv napjainkban is él, különösen beágyazott rendszerekben, mikrovezérlőkben és digitális jelfeldolgozókban.

A Harvard-architektúrában:

• Van egy utasításmemória, amely csak olvasásra szolgál (ROM).
• Van egy adatmemória, amely olvasható és írható (RAM).
• A processzor két külön buszon kommunikál ezekkel:
  • utasításbusz: az utasítások kiolvasására
  • adatbusz: az adatok olvasására és írására

    +------------------+
    |   CPU (ALU, CU)  |
    +--------+---------+
             | instruction bus
    +--------v---------+
    |  Utasításmemória |
    +------------------+

             | data bus
    +--------v---------+
    |    Adatmemória   |
    +------------------+

1. Gyorsabb végrehajtás
   • Az utasításokat és az adatokat egyszerre lehet olvasni → nincs buszütközés.
2. Nincs Von Neumann-szűk keresztmetszet
   • A CPU nem várakozik az adatokra/utasításokra.
3. Biztonságosabb memóriakezelés
   • Mivel az utasításmemória nem írható (ROM), nehezebb felülírni.
4. Egyszerűbb optimalizálás beágyazott rendszerekben
   • Kis méretű, célspecifikus alkalmazásokhoz ideális.

1. Bonyolultabb hardver
   • Kétféle memória és buszrendszer → nagyobb hely- és energiaigény.
2. Korlátozott rugalmasság
   • Nem lehet például futásidőben új utasításokat betölteni (mert az utasításmemória ROM).
3. Nehezebb programozás/debug
   • Mivel a program és az adatok külön helyen vannak, nehezebb lehet a hibakeresés.

• Mikrokontrollerek Pl. AVR (Atmel/Arduino), PIC, 8051 sorozat
• Digitális jelfeldolgozók (DSP) Pl. Texas Instruments TMS320 sorozat
• Beágyazott rendszerek Olyan vezérlők, ahol kis méretű, gyors programokra van szükség.
• Részben a modern CPU-kban is megtalálható a „Modified Harvard” elv:
  • Az utasítás- és adatcache külön van, de a fő memória közös → L1 utasítás- és adatcache külön, L2 cache és DRAM közös.

A modern processzorok gyakran használják a módosított Harvard-architektúrát, amely:

• Cache-szinten különíti el az utasításokat és az adatokat.
• A fő memória közös, de a CPU L1 cache-e külön kezeli őket.
• Előnye: megtartja a teljesítményelőnyt, de rugalmasabb.

• Flash ROM: csak olvasható utasításmemória
• SRAM: adatmemória
• EEPROM: nem felejtő írható-olvasható memória
• A CPU egyszerre olvashat utasítást és adatot, mivel az elérésük külön buszon történik → gyors és hatékony végrehajtás.

A Harvard-architektúra egy hatékony, jól strukturált architektúra, ahol a kód és az adatok külön memóriában vannak tárolva, külön buszrendszerrel. Ez lehetővé teszi a gyorsabb, párhuzamos hozzáférést, így ideális kis méretű, sebességkritikus rendszerekhez.

Bár az általános célú számítógépek többnyire Von Neumann-alapúak, a modern rendszerek cache-szinten kombinált megközelítést alkalmaznak, kihasználva a Harvard-modell előnyeit is.

• Harvard architecture - Szótár.net (en-hu)
• Harvard architecture - Sztaki (en-hu)
• Harvard architecture - Merriam–Webster
• Harvard architecture - Cambridge
• Harvard architecture - WordNet
• Harvard architecture - Яндекс (en-ru)
• Harvard architecture - Google (en-hu)
• Harvard architecture - Wikidata
• Harvard architecture - Wikipédia (angol)