From összeütközik + -és.
összeütközés (plural összeütközések)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | összeütközés | összeütközések |
accusative | összeütközést | összeütközéseket |
dative | összeütközésnek | összeütközéseknek |
instrumental | összeütközéssel | összeütközésekkel |
causal-final | összeütközésért | összeütközésekért |
translative | összeütközéssé | összeütközésekké |
terminative | összeütközésig | összeütközésekig |
essive-formal | összeütközésként | összeütközésekként |
essive-modal | — | — |
inessive | összeütközésben | összeütközésekben |
superessive | összeütközésen | összeütközéseken |
adessive | összeütközésnél | összeütközéseknél |
illative | összeütközésbe | összeütközésekbe |
sublative | összeütközésre | összeütközésekre |
allative | összeütközéshez | összeütközésekhez |
elative | összeütközésből | összeütközésekből |
delative | összeütközésről | összeütközésekről |
ablative | összeütközéstől | összeütközésektől |
non-attributive possessive - singular |
összeütközésé | összeütközéseké |
non-attributive possessive - plural |
összeütközéséi | összeütközésekéi |
Possessive forms of összeütközés | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | összeütközésem | összeütközéseim |
2nd person sing. | összeütközésed | összeütközéseid |
3rd person sing. | összeütközése | összeütközései |
1st person plural | összeütközésünk | összeütközéseink |
2nd person plural | összeütközésetek | összeütközéseitek |
3rd person plural | összeütközésük | összeütközéseik |