From a Slavic language, from Proto-Slavic *cěsařь (compare Serbo-Croatian cesar, Czech císař), from a Germanic language, from Proto-Germanic *kaisaraz, from Latin Caesar (“emperor”).
császár (plural császárok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | császár | császárok |
accusative | császárt | császárokat |
dative | császárnak | császároknak |
instrumental | császárral | császárokkal |
causal-final | császárért | császárokért |
translative | császárrá | császárokká |
terminative | császárig | császárokig |
essive-formal | császárként | császárokként |
essive-modal | — | — |
inessive | császárban | császárokban |
superessive | császáron | császárokon |
adessive | császárnál | császároknál |
illative | császárba | császárokba |
sublative | császárra | császárokra |
allative | császárhoz | császárokhoz |
elative | császárból | császárokból |
delative | császárról | császárokról |
ablative | császártól | császároktól |
non-attributive possessive - singular |
császáré | császároké |
non-attributive possessive - plural |
császáréi | császárokéi |
Possessive forms of császár | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | császárom | császáraim |
2nd person sing. | császárod | császáraid |
3rd person sing. | császára | császárai |
1st person plural | császárunk | császáraink |
2nd person plural | császárotok | császáraitok |
3rd person plural | császáruk | császáraik |