egyenérték + -ű (adjective-forming suffix)[1]
egyenértékű (not comparable)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | egyenértékű | egyenértékűek |
accusative | egyenértékűt | egyenértékűeket |
dative | egyenértékűnek | egyenértékűeknek |
instrumental | egyenértékűvel | egyenértékűekkel |
causal-final | egyenértékűért | egyenértékűekért |
translative | egyenértékűvé | egyenértékűekké |
terminative | egyenértékűig | egyenértékűekig |
essive-formal | egyenértékűként | egyenértékűekként |
essive-modal | — | — |
inessive | egyenértékűben | egyenértékűekben |
superessive | egyenértékűn | egyenértékűeken |
adessive | egyenértékűnél | egyenértékűeknél |
illative | egyenértékűbe | egyenértékűekbe |
sublative | egyenértékűre | egyenértékűekre |
allative | egyenértékűhöz | egyenértékűekhez |
elative | egyenértékűből | egyenértékűekből |
delative | egyenértékűről | egyenértékűekről |
ablative | egyenértékűtől | egyenértékűektől |
non-attributive possessive – singular |
egyenértékűé | egyenértékűeké |
non-attributive possessive – plural |
egyenértékűéi | egyenértékűekéi |