elégel

Hello, you have come here looking for the meaning of the word elégel. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word elégel, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say elégel in singular and plural. Everything you need to know about the word elégel you have here. The definition of the word elégel will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofelégel, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

elég (“enough”) +‎ -el (verb-forming suffix)

Pronunciation

Verb

elégel

  1. (transitive, archaic) to deem enough/sufficient; to be satisfied/content with something
    Synonyms: elegendőnek tart, megelégszik, beéri
  2. (transitive, archaic) to have enough of something, to be fed up
    Synonym: megelégel

Conjugation

conjugation of elégel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. elégelek elégelsz elégel elégelünk elégeltek elégelnek
Def. elégelem elégeled elégeli elégeljük elégelitek elégelik
2nd-p. o. elégellek ―
Past Indef. elégeltem elégeltél elégelt elégeltünk elégeltetek elégeltek
Def. elégeltem elégelted elégelte elégeltük elégeltétek elégelték
2nd-p. o. elégeltelek ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. elégelni fog.
Archaic
Preterit 		Indef. elégelék elégelél elégele elégelénk elégelétek elégelének
Def. elégelém elégeléd elégelé elégelénk elégelétek elégelék
2nd-p. o. elégelélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. elégel vala, elégelt vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. elégelendek elégelendesz elégelend elégelendünk elégelendetek elégelendenek
Def. elégelendem elégelended elégelendi elégelendjük elégelenditek elégelendik
2nd-p. o. elégelendelek ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. elégelnék elégelnél elégelne elégelnénk elégelnétek elégelnének
Def. elégelném elégelnéd elégelné elégelnénk
(or elégelnők) 		elégelnétek elégelnék
2nd-p. o. elégelnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. elégelt volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. elégeljek elégelj or
elégeljél 		elégeljen elégeljünk elégeljetek elégeljenek
Def. elégeljem elégeld or
elégeljed 		elégelje elégeljük elégeljétek elégeljék
2nd-p. o. elégeljelek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. elégelt légyen
Infinitive elégelni elégelnem elégelned elégelnie elégelnünk elégelnetek elégelniük
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
elégelés elégelő elégelt elégelendő elégelve (elégelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of elégel
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. elégelhetek elégelhetsz elégelhet elégelhetünk elégelhettek elégelhetnek
Def. elégelhetem elégelheted elégelheti elégelhetjük elégelhetitek elégelhetik
2nd-p. o. elégelhetlek ―
Past Indef. elégelhettem elégelhettél elégelhetett elégelhettünk elégelhettetek elégelhettek
Def. elégelhettem elégelhetted elégelhette elégelhettük elégelhettétek elégelhették
2nd-p. o. elégelhettelek ―
Archaic
Preterit 		Indef. elégelheték elégelhetél elégelhete elégelheténk elégelhetétek elégelhetének
Def. elégelhetém elégelhetéd elégelheté elégelheténk elégelhetétek elégelheték
2nd-p. o. elégelhetélek ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. elégelhet vala, elégelhetett vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. elégelhetendek
or elégelandhatok 		elégelhetendesz
or elégelandhatsz 		elégelhetend
or elégelandhat 		elégelhetendünk
or elégelandhatunk 		elégelhetendetek
or elégelandhattok 		elégelhetendenek
or elégelandhatnak
Def. elégelhetendem
or elégelandhatom 		elégelhetended
or elégelandhatod 		elégelhetendi
or elégelandhatja 		elégelhetendjük
or elégelandhatjuk 		elégelhetenditek
or elégelandhatjátok 		elégelhetendik
or elégelandhatják
2nd-p. o. elégelhetendelek
or elégelandhatlak 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. elégelhetnék elégelhetnél elégelhetne elégelhetnénk elégelhetnétek elégelhetnének
Def. elégelhetném elégelhetnéd elégelhetné elégelhetnénk
(or elégelhetnők) 		elégelhetnétek elégelhetnék
2nd-p. o. elégelhetnélek ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. elégelhetett volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. elégelhessek elégelhess or
elégelhessél 		elégelhessen elégelhessünk elégelhessetek elégelhessenek
Def. elégelhessem elégelhesd or
elégelhessed 		elégelhesse elégelhessük elégelhessétek elégelhessék
2nd-p. o. elégelhesselek ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. elégelhetett légyen
Inf. (elégelhetni) (elégelhetnem) (elégelhetned) (elégelhetnie) (elégelhetnünk) (elégelhetnetek) (elégelhetniük)
Positive adjective elégelhető Neg. adj. elégelhetetlen Adv. part. (elégelhetve / elégelhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

Further reading

  • elégel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • elégel in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
Wikious
Boobota
Sagapedia