From előz + -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
előzékeny (comparative előzékenyebb, superlative legelőzékenyebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | előzékeny | előzékenyek |
accusative | előzékenyt | előzékenyeket |
dative | előzékenynek | előzékenyeknek |
instrumental | előzékennyel | előzékenyekkel |
causal-final | előzékenyért | előzékenyekért |
translative | előzékennyé | előzékenyekké |
terminative | előzékenyig | előzékenyekig |
essive-formal | előzékenyként | előzékenyekként |
essive-modal | — | — |
inessive | előzékenyben | előzékenyekben |
superessive | előzékenyen | előzékenyeken |
adessive | előzékenynél | előzékenyeknél |
illative | előzékenybe | előzékenyekbe |
sublative | előzékenyre | előzékenyekre |
allative | előzékenyhez | előzékenyekhez |
elative | előzékenyből | előzékenyekből |
delative | előzékenyről | előzékenyekről |
ablative | előzékenytől | előzékenyektől |
non-attributive possessive - singular |
előzékenyé | előzékenyeké |
non-attributive possessive - plural |
előzékenyéi | előzékenyekéi |