kiment

Hello, you have come here looking for the meaning of the word kiment. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word kiment, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say kiment in singular and plural. Everything you need to know about the word kiment you have here. The definition of the word kiment will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofkiment, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Pronunciation

Etymology 1

ki- +‎ ment

Verb

kiment

  1. (transitive) to rescue, save, extricate, liberate, salvage
    • 2019, Gábor Vida, Ahol az ő lelke, 2nd edition, Budapest: Magvető, →ISBN, page 18:
      1914. március 10-én indul Fiuméból a Carpathia nevű gőzös, amely a világ leghíresebb gőzhajója, mióta kimentette a Titanic túlélőit a fagyos Atlanti-óceánból. Drágább is a jegy, mint a többi hajóra, de Werner Sándor a pénzt most az egyszer nem sajnálja.
      (please add an English translation of this quotation)
  2. (transitive) to excuse, exculpate
Conjugation
Conjugation of kiment
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kimentek kimentesz kiment kimentünk kimentetek kimentenek
def. kimentem kimented kimenti kimentjük kimentitek kimentik
2nd obj kimentelek
past indef. kimentettem kimentettél kimentett kimentettünk kimentettetek kimentettek
def. kimentettem kimentetted kimentette kimentettük kimentettétek kimentették
2nd obj kimentettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog menteni.
archaic
preterite 		indef. kimenték kimentél kimente kimenténk kimentétek kimentének
def. kimentém kimentéd kimenté kimenténk kimentétek kimenték
2nd obj kimentélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kiment vala, kimentett vala/volt.
archaic future indef. kimentendek kimentendesz kimentend kimentendünk kimentendetek kimentendenek
def. kimentendem kimentended kimentendi kimentendjük kimentenditek kimentendik
2nd obj kimentendelek
condi­tional pre­sent indef. kimentenék kimentenél kimentene kimentenénk kimentenétek kimentenének
def. kimenteném kimentenéd kimentené kimentenénk
(or kimentenők) 		kimentenétek kimentenék
2nd obj kimentenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kimentett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kimentsek kiments or
kimentsél 		kimentsen kimentsünk kimentsetek kimentsenek
def. kimentsem kimentsd or
kimentsed 		kimentse kimentsük kimentsétek kimentsék
2nd obj kimentselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kimentett légyen
infinitive kimenteni kimentenem kimentened kimentenie kimentenünk kimentenetek kimenteniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
kimentés kimentő kimentett kimentendő kimentve (kimentvén) kimentet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem ment ki or ki is ment.
Potential conjugation of kiment
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. kimenthetek kimenthetsz kimenthet kimenthetünk kimenthettek kimenthetnek
def. kimenthetem kimentheted kimentheti kimenthetjük kimenthetitek kimenthetik
2nd obj kimenthetlek
past indef. kimenthettem kimenthettél kimenthetett kimenthettünk kimenthettetek kimenthettek
def. kimenthettem kimenthetted kimenthette kimenthettük kimenthettétek kimenthették
2nd obj kimenthettelek
archaic
preterite 		indef. kimentheték kimenthetél kimenthete kimentheténk kimenthetétek kimenthetének
def. kimenthetém kimenthetéd kimentheté kimentheténk kimenthetétek kimentheték
2nd obj kimenthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kimenthet vala, kimenthetett vala/volt.
archaic future indef. kimenthetendek
or kimentandhatok 		kimenthetendesz
or kimentandhatsz 		kimenthetend
or kimentandhat 		kimenthetendünk
or kimentandhatunk 		kimenthetendetek
or kimentandhattok 		kimenthetendenek
or kimentandhatnak
def. kimenthetendem
or kimentandhatom 		kimenthetended
or kimentandhatod 		kimenthetendi
or kimentandhatja 		kimenthetendjük
or kimentandhatjuk 		kimenthetenditek
or kimentandhatjátok 		kimenthetendik
or kimentandhatják
2nd obj kimenthetendelek
or kimentandhatlak
condi­tional pre­sent indef. kimenthetnék kimenthetnél kimenthetne kimenthetnénk kimenthetnétek kimenthetnének
def. kimenthetném kimenthetnéd kimenthetné kimenthetnénk
(or kimenthetnők) 		kimenthetnétek kimenthetnék
2nd obj kimenthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. kimenthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. kimenthessek kimenthess or
kimenthessél 		kimenthessen kimenthessünk kimenthessetek kimenthessenek
def. kimenthessem kimenthesd or
kimenthessed 		kimenthesse kimenthessük kimenthessétek kimenthessék
2nd obj kimenthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. kimenthetett légyen
infinitive (kimenthetni) (kimenthetnem) (kimenthetned) (kimenthetnie) (kimenthetnünk) (kimenthetnetek) (kimenthetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
kimenthető kimenthetetlen (kimenthetve / kimenthetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem menthet ki or ki is menthet.
Derived terms

Etymology 2

From the verb kimegy +‎ -t.

Verb

kiment

  1. third-person singular indicative past indefinite of kimegy

Participle

kiment

  1. past participle of kimegy
Declension
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kiment kimentek
accusative kimentet kimenteket
dative kimentnek kimenteknek
instrumental kimenttel kimentekkel
causal-final kimentért kimentekért
translative kimentté kimentekké
terminative kimentig kimentekig
essive-formal kimentként kimentekként
essive-modal — —
inessive kimentben kimentekben
superessive kimenten kimenteken
adessive kimentnél kimenteknél
illative kimentbe kimentekbe
sublative kimentre kimentekre
allative kimenthez kimentekhez
elative kimentből kimentekből
delative kimentről kimentekről
ablative kimenttől kimentektől
non-attributive
possessive – singular 		kimenté kimenteké
non-attributive
possessive – plural 		kimentéi kimentekéi

Further reading

Wikious
Boobota
Sagapedia