pénz (“money”) + -telen (“-less, without; adjective-forming suffix”)
pénztelen (comparative pénztelenebb, superlative legpénztelenebb)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | pénztelen | pénztelenek |
accusative | pénztelent | pénzteleneket |
dative | pénztelennek | pénzteleneknek |
instrumental | pénztelennel | pénztelenekkel |
causal-final | pénztelenért | pénztelenekért |
translative | pénztelenné | pénztelenekké |
terminative | pénztelenig | pénztelenekig |
essive-formal | pénztelenként | pénztelenekként |
essive-modal | pénztelenül | — |
inessive | pénztelenben | pénztelenekben |
superessive | pénztelenen | pénzteleneken |
adessive | pénztelennél | pénzteleneknél |
illative | pénztelenbe | pénztelenekbe |
sublative | pénztelenre | pénztelenekre |
allative | pénztelenhez | pénztelenekhez |
elative | pénztelenből | pénztelenekből |
delative | pénztelenről | pénztelenekről |
ablative | pénztelentől | pénztelenektől |
non-attributive possessive - singular |
pénztelené | pénzteleneké |
non-attributive possessive - plural |
pénztelenéi | pénztelenekéi |