szűk + -ség (noun-forming suffix)
szükség (usually uncountable, plural szükségek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szükség | szükségek |
accusative | szükséget | szükségeket |
dative | szükségnek | szükségeknek |
instrumental | szükséggel | szükségekkel |
causal-final | szükségért | szükségekért |
translative | szükséggé | szükségekké |
terminative | szükségig | szükségekig |
essive-formal | szükségként | szükségekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szükségben | szükségekben |
superessive | szükségen | szükségeken |
adessive | szükségnél | szükségeknél |
illative | szükségbe | szükségekbe |
sublative | szükségre | szükségekre |
allative | szükséghez | szükségekhez |
elative | szükségből | szükségekből |
delative | szükségről | szükségekről |
ablative | szükségtől | szükségektől |
non-attributive possessive - singular |
szükségé | szükségeké |
non-attributive possessive - plural |
szükségéi | szükségekéi |
Possessive forms of szükség | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szükségem | szükségeim |
2nd person sing. | szükséged | szükségeid |
3rd person sing. | szüksége | szükségei |
1st person plural | szükségünk | szükségeink |
2nd person plural | szükségetek | szükségeitek |
3rd person plural | szükségük | szükségeik |