szegény (“poor”) + -ke (diminutive suffix)
szegényke (plural szegénykék)
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szegényke | szegénykék |
accusative | szegénykét | szegénykéket |
dative | szegénykének | szegénykéknek |
instrumental | szegénykével | szegénykékkel |
causal-final | szegénykéért | szegénykékért |
translative | szegénykévé | szegénykékké |
terminative | szegénykéig | szegénykékig |
essive-formal | szegénykeként | szegénykékként |
essive-modal | — | — |
inessive | szegénykében | szegénykékben |
superessive | szegénykén | szegénykéken |
adessive | szegénykénél | szegénykéknél |
illative | szegénykébe | szegénykékbe |
sublative | szegénykére | szegénykékre |
allative | szegénykéhez | szegénykékhez |
elative | szegénykéből | szegénykékből |
delative | szegénykéről | szegénykékről |
ablative | szegénykétől | szegénykéktől |
non-attributive possessive - singular |
szegénykéé | szegénykéké |
non-attributive possessive - plural |
szegénykééi | szegénykékéi |
Possessive forms of szegényke | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szegénykém | szegénykéim |
2nd person sing. | szegénykéd | szegénykéid |
3rd person sing. | szegénykéje | szegénykéi |
1st person plural | szegénykénk | szegénykéink |
2nd person plural | szegénykétek | szegénykéitek |
3rd person plural | szegénykéjük | szegénykéik |