szó (“word”) + beszéd (“speech”)
szóbeszéd (plural szóbeszédek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szóbeszéd | szóbeszédek |
accusative | szóbeszédet | szóbeszédeket |
dative | szóbeszédnek | szóbeszédeknek |
instrumental | szóbeszéddel | szóbeszédekkel |
causal-final | szóbeszédért | szóbeszédekért |
translative | szóbeszéddé | szóbeszédekké |
terminative | szóbeszédig | szóbeszédekig |
essive-formal | szóbeszédként | szóbeszédekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szóbeszédben | szóbeszédekben |
superessive | szóbeszéden | szóbeszédeken |
adessive | szóbeszédnél | szóbeszédeknél |
illative | szóbeszédbe | szóbeszédekbe |
sublative | szóbeszédre | szóbeszédekre |
allative | szóbeszédhez | szóbeszédekhez |
elative | szóbeszédből | szóbeszédekből |
delative | szóbeszédről | szóbeszédekről |
ablative | szóbeszédtől | szóbeszédektől |
non-attributive possessive - singular |
szóbeszédé | szóbeszédeké |
non-attributive possessive - plural |
szóbeszédéi | szóbeszédekéi |
Possessive forms of szóbeszéd | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szóbeszédem | szóbeszédeim, szóbeszédjeim |
2nd person sing. | szóbeszéded | szóbeszédeid, szóbeszédjeid |
3rd person sing. | szóbeszéde, szóbeszédje | szóbeszédei, szóbeszédjei |
1st person plural | szóbeszédünk | szóbeszédeink, szóbeszédjeink |
2nd person plural | szóbeszédetek | szóbeszédeitek, szóbeszédjeitek |
3rd person plural | szóbeszédük, szóbeszédjük | szóbeszédeik, szóbeszédjeik |