From the szöv- stem of sző (“to weave”) + -eg (noun-forming suffix). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1][2]
szöveg (plural szövegek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szöveg | szövegek |
accusative | szöveget | szövegeket |
dative | szövegnek | szövegeknek |
instrumental | szöveggel | szövegekkel |
causal-final | szövegért | szövegekért |
translative | szöveggé | szövegekké |
terminative | szövegig | szövegekig |
essive-formal | szövegként | szövegekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szövegben | szövegekben |
superessive | szövegen | szövegeken |
adessive | szövegnél | szövegeknél |
illative | szövegbe | szövegekbe |
sublative | szövegre | szövegekre |
allative | szöveghez | szövegekhez |
elative | szövegből | szövegekből |
delative | szövegről | szövegekről |
ablative | szövegtől | szövegektől |
non-attributive possessive - singular |
szövegé | szövegeké |
non-attributive possessive - plural |
szövegéi | szövegekéi |
Possessive forms of szöveg | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szövegem | szövegeim |
2nd person sing. | szöveged | szövegeid |
3rd person sing. | szövege | szövegei |
1st person plural | szövegünk | szövegeink |
2nd person plural | szövegetek | szövegeitek |
3rd person plural | szövegük | szövegeik |