software architecture

Üdvözlöm, Ön a software architecture szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a software architecture szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a software architecture szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a software architecture szóról tudni kell, itt található. A software architecture szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. Asoftware architecture és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Főnév

software architecture (tsz. software architectures)

  1. (informatika) A szoftverarchitektúra a szoftverrendszer alapvető szerkezetének és viselkedésének magas szintű leírása. Meghatározza a rendszer főbb összetevőit, azok kapcsolatait, valamint az együttműködés módját. Nem csupán technikai terv, hanem kommunikációs eszköz is a fejlesztők, vezetők és érintettek között.



🧱 1. A szoftverarchitektúra szerepe

A szoftverarchitektúra célja a komplexitás kezelése. Segít strukturálni egy nagy rendszert kisebb, kezelhetőbb részekre (modulokra), lehetővé téve a párhuzamos fejlesztést, újrafelhasználhatóságot és skálázhatóságot. Fontos, hogy az architektúra megfeleljen a funkcionális és nem-funkcionális követelményeknek (pl. teljesítmény, megbízhatóság, biztonság).



🏗️ 2. Alapfogalmak

  • Komponens (Component): Önálló egység, amely egy meghatározott funkciót lát el (pl. adatbázis-kezelő, üzleti logika modul).
  • Interfész: Meghatározza, hogy egy komponens hogyan kommunikál a külvilággal.
  • Kapcsolat (Connector): A komponensek közötti kommunikációt biztosítja (pl. REST API, üzenetküldés).
  • Réteg (Layer): A rendszer hierarchikus felosztása funkciók szerint.



🧭 3. Architektúrális minták

Ezek bevált megoldások gyakori problémákra:

a) Réteges architektúra (Layered Architecture)

A legklasszikusabb minta: prezentációs réteg, üzleti logika, adat-hozzáférés.

 →  → 

b) Kliens–szerver architektúra

Az erőforrásokat szerver szolgáltatja, a kliens kéréseket küld.

c) Model–View–Controller (MVC)

A felhasználói felület, adatmodell és logika szétválasztása.

d) Mikroszolgáltatás-alapú architektúra (Microservices)

Minden szolgáltatás különálló egység, saját adatbázissal, protokollal. Jó skálázhatóságot, de nagy komplexitást eredményez.

e) Eseményvezérelt architektúra

Aszinkron eseményekkel kommunikáló komponensek (pl. Kafka, RabbitMQ).



⚙️ 4. Architektúratervezési elvek

  • Egység elve (Single Responsibility Principle): Minden modulnak egyetlen feladata legyen.
  • Alacsony kapcsoltság (Low Coupling): A komponensek legyenek lazán összekapcsolva.
  • Magas kohézió (High Cohesion): A modulon belüli funkciók legyenek szorosan összefüggők.
  • Skálázhatóság: A rendszer képes legyen a növekvő terhelést kezelni.
  • Tesztelhetőség: Az egyes komponensek legyenek könnyen tesztelhetők.



🧪 5. Architektúra dokumentációja

Egy jól dokumentált architektúra tartalmaz:

  • Komponensdiagramokat (pl. UML-ben)
  • Adatfolyam-ábrákat
  • Deployment diagramokat
  • Technikai döntések indoklását



☁️ 6. Modern trendek

a) Felhő-alapú architektúra

Kubernetes, serverless (pl. AWS Lambda), konténerizáció (Docker). A hangsúly az elosztott működésen van.

b) DevOps-integráció

Az architektúra támogatja az automatikus tesztelést, CI/CD-t és monitorozást.

c) Domain-driven design (DDD)

A rendszer üzleti logikája köré szerveződik, domain aggregátumokra, entitásokra és szolgáltatásokra bontva.



🧠 7. Példák

Webshop architektúra (mikroszolgáltatásos):

  • User Service
  • Product Catalog Service
  • Order Service
  • Payment Gateway
  • API Gateway
  • Frontend (React, Angular, stb.)

Ezek külön adatbázist és REST vagy gRPC interfészt használnak.



🧩 8. Architektúra vs design

  • Az architektúra a rendszer nagy léptékű szerkezetére vonatkozik.
  • A design alacsonyabb szintű – egyes modulokon vagy osztályokon belüli struktúrákra összpontosít.



📉 9. Hibák, amiket el kell kerülni

  • “Big Ball of Mud”: Strukturálatlan, kaotikus kódhalmaz.
  • Túltervezés (Overengineering): Olyan komplexitás bevezetése, amely nem indokolt.
  • Korai optimalizálás: A teljesítményt a világos szerkezet elé helyezi.



🧭 10. Következtetés

A jó szoftverarchitektúra hosszú távon meghatározza a rendszer karbantarthatóságát, skálázhatóságát, fejleszthetőségét. Fontos, hogy a fejlesztők közös nyelvet használjanak, és a választott minta mindig igazodjon a problémához és a szervezeti környezethez.