Üdvözlöm, Ön a software architecture szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a software architecture szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a software architecture szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a software architecture szóról tudni kell, itt található. A software architecture szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. Asoftware architecture és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.
(informatika) A szoftverarchitektúra a szoftverrendszer alapvető szerkezetének és viselkedésének magas szintű leírása. Meghatározza a rendszer főbb összetevőit, azok kapcsolatait, valamint az együttműködés módját. Nem csupán technikai terv, hanem kommunikációs eszköz is a fejlesztők, vezetők és érintettek között.
🧱 1. A szoftverarchitektúra szerepe
A szoftverarchitektúra célja a komplexitás kezelése. Segít strukturálni egy nagy rendszert kisebb, kezelhetőbb részekre (modulokra), lehetővé téve a párhuzamos fejlesztést, újrafelhasználhatóságot és skálázhatóságot. Fontos, hogy az architektúra megfeleljen a funkcionális és nem-funkcionális követelményeknek (pl. teljesítmény, megbízhatóság, biztonság).
🏗️ 2. Alapfogalmak
Komponens (Component): Önálló egység, amely egy meghatározott funkciót lát el (pl. adatbázis-kezelő, üzleti logika modul).
Interfész: Meghatározza, hogy egy komponens hogyan kommunikál a külvilággal.
Kapcsolat (Connector): A komponensek közötti kommunikációt biztosítja (pl. REST API, üzenetküldés).
Réteg (Layer): A rendszer hierarchikus felosztása funkciók szerint.
🧭 3. Architektúrális minták
Ezek bevált megoldások gyakori problémákra:
a) Réteges architektúra (Layered Architecture)
A legklasszikusabb minta: prezentációs réteg, üzleti logika, adat-hozzáférés.
→ →
b) Kliens–szerver architektúra
Az erőforrásokat szerver szolgáltatja, a kliens kéréseket küld.
c) Model–View–Controller (MVC)
A felhasználói felület, adatmodell és logika szétválasztása.
d) Mikroszolgáltatás-alapú architektúra (Microservices)
Minden szolgáltatás különálló egység, saját adatbázissal, protokollal. Jó skálázhatóságot, de nagy komplexitást eredményez.
e) Eseményvezérelt architektúra
Aszinkron eseményekkel kommunikáló komponensek (pl. Kafka, RabbitMQ).
⚙️ 4. Architektúratervezési elvek
Egység elve (Single Responsibility Principle): Minden modulnak egyetlen feladata legyen.
Alacsony kapcsoltság (Low Coupling): A komponensek legyenek lazán összekapcsolva.
Magas kohézió (High Cohesion): A modulon belüli funkciók legyenek szorosan összefüggők.
Skálázhatóság: A rendszer képes legyen a növekvő terhelést kezelni.
Tesztelhetőség: Az egyes komponensek legyenek könnyen tesztelhetők.
🧪 5. Architektúra dokumentációja
Egy jól dokumentált architektúra tartalmaz:
Komponensdiagramokat (pl. UML-ben)
Adatfolyam-ábrákat
Deployment diagramokat
Technikai döntések indoklását
☁️ 6. Modern trendek
a) Felhő-alapú architektúra
Kubernetes, serverless (pl. AWS Lambda), konténerizáció (Docker). A hangsúly az elosztott működésen van.
b) DevOps-integráció
Az architektúra támogatja az automatikus tesztelést, CI/CD-t és monitorozást.
c) Domain-driven design (DDD)
A rendszer üzleti logikája köré szerveződik, domain aggregátumokra, entitásokra és szolgáltatásokra bontva.
🧠 7. Példák
Webshop architektúra (mikroszolgáltatásos):
User Service
Product Catalog Service
Order Service
Payment Gateway
API Gateway
Frontend (React, Angular, stb.)
Ezek külön adatbázist és REST vagy gRPC interfészt használnak.
🧩 8. Architektúra vs design
Az architektúra a rendszer nagy léptékű szerkezetére vonatkozik.
A design alacsonyabb szintű – egyes modulokon vagy osztályokon belüli struktúrákra összpontosít.
📉 9. Hibák, amiket el kell kerülni
“Big Ball of Mud”: Strukturálatlan, kaotikus kódhalmaz.
Túltervezés (Overengineering): Olyan komplexitás bevezetése, amely nem indokolt.
Korai optimalizálás: A teljesítményt a világos szerkezet elé helyezi.
🧭 10. Következtetés
A jó szoftverarchitektúra hosszú távon meghatározza a rendszer karbantarthatóságát, skálázhatóságát, fejleszthetőségét. Fontos, hogy a fejlesztők közös nyelvet használjanak, és a választott minta mindig igazodjon a problémához és a szervezeti környezethez.