From κᾰτᾰ- (kata-, “against”) + πᾰ́λλω (pállō, “I hurl”) + -της (-tēs, masculine agentive suffix).
κᾰτᾰπᾰ́λτης • (katapáltēs) m (genitive κᾰτᾰπᾰ́λτου); first declension
| Case / # | Singular | Dual | Plural | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominative | ὁ κᾰτᾰπᾰ́λτης ho katapáltēs |
τὼ κᾰτᾰπᾰ́λτᾱ tṑ katapáltā |
οἱ κᾰτᾰπᾰ́λται hoi katapáltai | ||||||||||
| Genitive | τοῦ κᾰτᾰπᾰ́λτου toû katapáltou |
τοῖν κᾰτᾰπᾰ́λταιν toîn katapáltain |
τῶν κᾰτᾰπᾰλτῶν tôn katapaltôn | ||||||||||
| Dative | τῷ κᾰτᾰπᾰ́λτῃ tôi katapáltēi |
τοῖν κᾰτᾰπᾰ́λταιν toîn katapáltain |
τοῖς κᾰτᾰπᾰ́λταις toîs katapáltais | ||||||||||
| Accusative | τὸν κᾰτᾰπᾰ́λτην tòn katapáltēn |
τὼ κᾰτᾰπᾰ́λτᾱ tṑ katapáltā |
τοὺς κᾰτᾰπᾰ́λτᾱς toùs katapáltās | ||||||||||
| Vocative | κᾰτᾰπᾰ́λτᾰ katapálta |
κᾰτᾰπᾰ́λτᾱ katapáltā |
κᾰτᾰπᾰ́λται katapáltai | ||||||||||
| Notes: |
| ||||||||||||