hoz

Hello, you have come here looking for the meaning of the word hoz. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word hoz, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say hoz in singular and plural. Everything you need to know about the word hoz you have here. The definition of the word hoz will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofhoz, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: hȫz, -hoz, and -höz

Bouyei

Etymology

From Proto-Tai *k.roːᴬ (“to beg”). Cognate with Thai ขอ (kɔ̌ɔ), Northern Thai ᨡᩬᩴ, Lao ຂໍ (khǭ), Shan ၶေႃ (khǎu), Zhuang gouz.

Pronunciation

Verb

hoz

  1. to beg

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio(file)
  • Rhymes: -oz

Verb

hoz

  1. (transitive) to bring, to carry (optionally, some object for someone: -nak/-nek)
    Antonym: visz
    Hoznál nekem egy pohár vizet? ― Would you bring me a glass of water?
  2. (transitive) to set someone or something into a state (e.g. motion, excitement)
    Middle-voice counterpart: jön

Conjugation

conjugation of hoz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. hozok hozol hoz hozunk hoztok hoznak
Def. hozom hozod hozza hozzuk hozzátok hozzák
2nd-p. o. hozlak ―
Past Indef. hoztam hoztál hozott hoztunk hoztatok hoztak
Def. hoztam hoztad hozta hoztuk hoztátok hozták
2nd-p. o. hoztalak ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. hozni fog.
Archaic
Preterit 		Indef. hozék hozál hoza hozánk hozátok hozának
Def. hozám hozád hozá hozánk hozátok hozák
2nd-p. o. hozálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. hoz vala, hozott vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. hozandok hozandasz hozand hozandunk hozandotok hozandanak
Def. hozandom hozandod hozandja hozandjuk hozandjátok hozandják
2nd-p. o. hozandalak ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. hoznék hoznál hozna hoznánk hoznátok hoznának
Def. hoznám hoznád hozná hoznánk
(or hoznók) 		hoznátok hoznák
2nd-p. o. hoználak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. hozott volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. hozzak hozz or
hozzál 		hozzon hozzunk hozzatok hozzanak
Def. hozzam hozd or
hozzad 		hozza hozzuk hozzátok hozzák
2nd-p. o. hozzalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hozott légyen
Infinitive hozni hoznom hoznod hoznia hoznunk hoznotok hozniuk
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
hozás hozó hozott hozandó hozva (hozván) hozat
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
potential conjugation of hoz
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. hozhatok hozhatsz hozhat hozhatunk hozhattok hozhatnak
Def. hozhatom hozhatod hozhatja hozhatjuk hozhatjátok hozhatják
2nd-p. o. hozhatlak ―
Past Indef. hozhattam hozhattál hozhatott hozhattunk hozhattatok hozhattak
Def. hozhattam hozhattad hozhatta hozhattuk hozhattátok hozhatták
2nd-p. o. hozhattalak ―
Archaic
Preterit 		Indef. hozhaték hozhatál hozhata hozhatánk hozhatátok hozhatának
Def. hozhatám hozhatád hozhatá hozhatánk hozhatátok hozhaták
2nd-p. o. hozhatálak ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. hozhat vala, hozhatott vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. hozhatandok
or hozandhatok 		hozhatandasz
or hozandhatsz 		hozhatand
or hozandhat 		hozhatandunk
or hozandhatunk 		hozhatandotok
or hozandhattok 		hozhatandanak
or hozandhatnak
Def. hozhatandom
or hozandhatom 		hozhatandod
or hozandhatod 		hozhatandja
or hozandhatja 		hozhatandjuk
or hozandhatjuk 		hozhatandjátok
or hozandhatjátok 		hozhatandják
or hozandhatják
2nd-p. o. hozhatandalak
or hozandhatlak 		―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. hozhatnék hozhatnál hozhatna hozhatnánk hozhatnátok hozhatnának
Def. hozhatnám hozhatnád hozhatná hozhatnánk
(or hozhatnók) 		hozhatnátok hozhatnák
2nd-p. o. hozhatnálak ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. hozhatott volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. hozhassak hozhass or
hozhassál 		hozhasson hozhassunk hozhassatok hozhassanak
Def. hozhassam hozhasd or
hozhassad 		hozhassa hozhassuk hozhassátok hozhassák
2nd-p. o. hozhassalak ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. hozhatott légyen
Inf. (hozhatni) (hozhatnom) (hozhatnod) (hozhatnia) (hozhatnunk) (hozhatnotok) (hozhatniuk)
Positive adjective hozható Neg. adj. hozhatatlan Adv. part. (hozhatva / hozhatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

Expressions

Further reading

  • hoz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Iu Mien

Etymology

From Chinese 厚 (MC huwX).

Adjective

hoz 

  1. thick

Spanish

Spanish Wikipedia has an article on:
Wikipedia es

Pronunciation

  • IPA(key): (Spain) /ˈoθ/
  • IPA(key): (Latin America) /ˈos/
  • (Spain) Rhymes: -oθ
  • (Latin America) Rhymes: -os
  • Syllabification: hoz
  • Homophone: (Latin America) os

Etymology 1

Inherited from Old Spanish foz, from Latin falcem.

Noun

hoz f (plural hoces)

  1. sickle
    Synonym: (Chile) echona

Etymology 2

Inherited from Old Spanish foç, from Latin fōcem, early monophthongized variant of faucem.

Noun

hoz f (plural hoces)

  1. gorge

References

Further reading

Zhuang

Etymology

From Proto-Tai *ɣoːᴬ (“neck”), from Middle Chinese 喉 (MC huw, “larynx; throat”). Cognate with Thai คอ (kɔɔ), Northern Thai ᨤᩬᩴ, Khün ᨤᩳ, Lao ຄໍ (khǭ), Tai Dam ꪁꪷ, Shan ၶေႃး (kháu), Tai Nüa ᥑᥨᥝᥰ (xöw), Phake ၵေႃ (khō), Ahom 𑜁𑜦𑜡 (khō) or 𑜁𑜞𑜦𑜡 (khrō), Saek กฺ๊อ.

Pronunciation

Noun

hoz (Sawndip forms 䏩 or 何 or 胢 or 𭨸 or 𣍻 or 胡 or 𦙶, 1957–1982 spelling hoƨ)

  1. neck (body part)
  2. neck (of an object); narrow and long part of an object
  3. throat
  4. (figurative) heart; mind

Derived terms

Zoogocho Zapotec

Etymology

Borrowed from Spanish hoz.

Noun

hoz

  1. the sickle (asterism in Leo)

References

  • Long C., Rebecca, Cruz M., Sofronio (2000) Diccionario zapoteco de San Bartolomé Zoogocho, Oaxaca (Serie de vocabularios y diccionarios indígenas “Mariano Silva y Aceves”; 38)‎ (in Spanish), second electronic edition, Coyoacán, D.F.: Instituto Lingüístico de Verano, A.C., page 236
Wikious
Boobota
Sagapedia