ketten (weak, third-person singular present kettet, past tense kettete, past participle gekettet, auxiliary haben)
infinitive | ketten | ||||
---|---|---|---|---|---|
present participle | kettend | ||||
past participle | gekettet | ||||
auxiliary | haben | ||||
indicative | subjunctive | ||||
singular | plural | singular | plural | ||
present | ich kette | wir ketten | i | ich kette | wir ketten |
du kettest | ihr kettet | du kettest | ihr kettet | ||
er kettet | sie ketten | er kette | sie ketten | ||
preterite | ich kettete | wir ketteten | ii | ich kettete1 | wir ketteten1 |
du kettetest | ihr kettetet | du kettetest1 | ihr kettetet1 | ||
er kettete | sie ketteten | er kettete1 | sie ketteten1 | ||
imperative | kett (du) kette (du) |
kettet (ihr) |
1Rare except in very formal contexts; alternative in würde normally preferred.
20 | ||
← 1 | 2 | 3 → |
---|---|---|
Cardinal: kettő, két Nominal: kettes Ordinal: második Day of month: másodika A.o.: másodszor, másodjára Adverbial: kétszer Multiplier: kétszeres, kettős, dupla Distributive: kettesével Collective: mindkét, mindkettő Fractional: fél, ketted Number of people: ketten |
ketten
ketten