megáll

Hello, you have come here looking for the meaning of the word megáll. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word megáll, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say megáll in singular and plural. Everything you need to know about the word megáll you have here. The definition of the word megáll will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofmegáll, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.

Hungarian

Etymology

meg- (verbal prefix) +‎ áll (“to stand”)

Pronunciation

Verb

megáll

  1. (intransitive) to stop, to come to a stop, to halt
  2. (intransitive) to be able to stand (long enough for some purpose, despite internal or external difficulties)
  3. (transitive, rare) to withstand, to endure (e.g. a test, a battle or an attack)
    Synonyms: kitart, helytáll, elvisel, kiáll
    megállja a helyét ― to do well, to cope (literally, “to stand his/her place”)
  4. (transitive, chiefly in the negative, often with tud (“can”)) to be able to help doing (something), to be able to stop oneself doing (something)
    Nem tudta megállni, hogy el ne nevesse magát. ― S/he couldn't help bursting out laughing.
    Nem tudta megállni nevetés nélkül. ― S/he couldn't help laughing. (literally, “…without laughing.”)

Conjugation

Conjugation of megáll
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megállok megállsz megáll megállunk megálltok megállnak
def. megállom megállod megállja megálljuk megálljátok megállják
2nd obj megállak
past indef. megálltam megálltál megállt megálltunk megálltatok megálltak
def. megálltam megálltad megállta megálltuk megálltátok megállták
2nd obj megálltalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog állni.
archaic
preterite 		indef. megállék megállál megálla megállánk megállátok megállának
def. megállám megállád megállá megállánk megállátok megállák
2nd obj megállálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megáll vala, megállt vala/volt.
archaic future indef. megállandok megállandasz megálland megállandunk megállandotok megállandanak
def. megállandom megállandod megállandja megállandjuk megállandjátok megállandják
2nd obj megállandalak
condi­tional pre­sent indef. megállnék megállnál megállna megállnánk megállnátok megállnának
def. megállnám megállnád megállná megállnánk
(or megállnók) 		megállnátok megállnák
2nd obj megállnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megállt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megálljak megállj or
megálljál 		megálljon megálljunk megálljatok megálljanak
def. megálljam megálld or
megálljad 		megállja megálljuk megálljátok megállják
2nd obj megálljalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megállt légyen
infinitive megállni megállnom megállnod megállnia megállnunk megállnotok megállniuk
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
megállás megálló megállt megállandó megállva (megállván) megállít
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem áll meg or meg is áll.
Potential conjugation of megáll
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. megállhatok megállhatsz megállhat megállhatunk megállhattok megállhatnak
def. megállhatom megállhatod megállhatja megállhatjuk megállhatjátok megállhatják
2nd obj megállhatlak
past indef. megállhattam megállhattál megállhatott megállhattunk megállhattatok megállhattak
def. megállhattam megállhattad megállhatta megállhattuk megállhattátok megállhatták
2nd obj megállhattalak
archaic
preterite 		indef. megállhaték megállhatál megállhata megállhatánk megállhatátok megállhatának
def. megállhatám megállhatád megállhatá megállhatánk megállhatátok megállhaták
2nd obj megállhatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megállhat vala, megállhatott vala/volt.
archaic future indef. megállhatandok
or megállandhatok 		megállhatandasz
or megállandhatsz 		megállhatand
or megállandhat 		megállhatandunk
or megállandhatunk 		megállhatandotok
or megállandhattok 		megállhatandanak
or megállandhatnak
def. megállhatandom
or megállandhatom 		megállhatandod
or megállandhatod 		megállhatandja
or megállandhatja 		megállhatandjuk
or megállandhatjuk 		megállhatandjátok
or megállandhatjátok 		megállhatandják
or megállandhatják
2nd obj megállhatandalak
or megállandhatlak
condi­tional pre­sent indef. megállhatnék megállhatnál megállhatna megállhatnánk megállhatnátok megállhatnának
def. megállhatnám megállhatnád megállhatná megállhatnánk
(or megállhatnók) 		megállhatnátok megállhatnák
2nd obj megállhatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. megállhatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. megállhassak megállhass or
megállhassál 		megállhasson megállhassunk megállhassatok megállhassanak
def. megállhassam megállhasd or
megállhassad 		megállhassa megállhassuk megállhassátok megállhassák
2nd obj megállhassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. megállhatott légyen
infinitive (megállhatni) (megállhatnom) (megállhatnod) (megállhatnia) (megállhatnunk) (megállhatnotok) (megállhatniuk)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
megállható megállhatatlan (megállhatva / megállhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem állhat meg or meg is állhat.

Derived terms

Expressions

Further reading

Wikious
Boobota
Sagapedia