mondatszó
Hello, you have come here looking for the meaning of the word mondatszó. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word mondatszó, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say mondatszó in singular and plural. Everything you need to know about the word mondatszó you have here. The definition of the word mondatszó will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofmondatszó, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
Hungarian
Etymology
mondat (“sentence”) + szó (“word”)
Pronunciation
Noun
mondatszó (plural mondatszók or mondatszavak)
- (grammar) sentence substitute, sentence word, (in a broader sense) interjection (a word, usually an adverb, that is used as a sentence, such as yes, no, certainly)
Usage notes
The plural with -szók is preferred in linguistic terminology, while the variant ending in the usual (though irregular) -szavak may occur in common parlance or in earlier texts. (This latter is more common as a standalone, non-compound form.)
Declension
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | mondatszó | mondatszók |
| accusative | mondatszót | mondatszókat |
| dative | mondatszónak | mondatszóknak |
| instrumental | mondatszóval | mondatszókkal |
| causal-final | mondatszóért | mondatszókért |
| translative | mondatszóvá | mondatszókká |
| terminative | mondatszóig | mondatszókig |
| essive-formal | mondatszóként | mondatszókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | mondatszóban | mondatszókban |
| superessive | mondatszón | mondatszókon |
| adessive | mondatszónál | mondatszóknál |
| illative | mondatszóba | mondatszókba |
| sublative | mondatszóra | mondatszókra |
| allative | mondatszóhoz | mondatszókhoz |
| elative | mondatszóból | mondatszókból |
| delative | mondatszóról | mondatszókról |
| ablative | mondatszótól | mondatszóktól |
| non-attributive possessive - singular |
mondatszóé | mondatszóké |
| non-attributive possessive - plural |
mondatszóéi | mondatszókéi |
| Possessive forms of mondatszó | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | mondatszóm | mondatszóim |
| 2nd person sing. | mondatszód | mondatszóid |
| 3rd person sing. | mondatszója | mondatszói |
| 1st person plural | mondatszónk | mondatszóink |
| 2nd person plural | mondatszótok | mondatszóitok |
| 3rd person plural | mondatszójuk | mondatszóik |
See also
- (parts of speech) szófaj; főnév, határozószó, indulatszó, ige, igekötő, igenév, indulatszó, kötőszó, melléknév, módosítószó, mondatszó, névelő, névmás, névutó, partikula, segédige, számnév, tagadószó, viszonyszó (Category: hu:Parts of speech)
Further reading
- mondatszó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN