nélkül (“without”) + -i (adjective-forming suffix). It is an adjective formed from a postposition, so that it can be used attributively to mark the qualifier of a noun (preceding it), rather than marking the modifier of a verb (or verb derivative), like an adverbial.
nélküli (not comparable)
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | nélküli | nélküliek |
| accusative | nélkülit | nélkülieket |
| dative | nélkülinek | nélkülieknek |
| instrumental | nélkülivel | nélküliekkel |
| causal-final | nélküliért | nélküliekért |
| translative | nélkülivé | nélküliekké |
| terminative | nélküliig | nélküliekig |
| essive-formal | nélküliként | nélküliekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | nélküliben | nélküliekben |
| superessive | nélkülin | nélkülieken |
| adessive | nélkülinél | nélkülieknél |
| illative | nélkülibe | nélküliekbe |
| sublative | nélkülire | nélküliekre |
| allative | nélkülihez | nélküliekhez |
| elative | nélküliből | nélküliekből |
| delative | nélküliről | nélküliekről |
| ablative | nélkülitől | nélküliektől |
| non-attributive possessive - singular |
nélkülié | nélkülieké |
| non-attributive possessive - plural |
nélküliéi | nélküliekéi |