requirements analysis

Üdvözlöm, Ön a requirements analysis szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a requirements analysis szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a requirements analysis szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a requirements analysis szóról tudni kell, itt található. A requirements analysis szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. Arequirements analysis és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Főnév

requirements analysis (tsz. requirements analysises)

  1. (informatika) A requirements analysis (követelményanalízis) a szoftverfejlesztési életciklus egyik legkritikusabb fázisa, amelynek célja, hogy meghatározza és pontosan rögzítse a szoftverrel szemben támasztott elvárásokat. Ez a fázis a sikeres projekt kulcsa: ha rosszul végezzük el, az hibás, költséges vagy akár használhatatlan rendszert eredményezhet.



1. Mi az a requirements analysis?

A követelményanalízis során az alábbi kérdésekre keressük a választ:

  • Mit vár el a megrendelő?
  • Milyen problémát oldunk meg?
  • Milyen funkciókat és viselkedést kell megvalósítani?
  • Milyen nem-funkcionális elvárások (pl. teljesítmény, biztonság, megbízhatóság) vannak?



2. Fő célok

  • A problématér teljes megértése
  • A különböző érintettek (stakeholders) igényeinek összegyűjtése
  • A követelmények pontossá, egyértelművé és tesztelhetővé tétele
  • A követelmények dokumentálása és jóváhagyatása



3. A folyamat fő lépései

3.1 Követelmények gyűjtése (elicitation)

Az első lépés az információgyűjtés, amikor az elemző a felhasználókkal, megrendelőkkel és technikai szakértőkkel konzultál.

Módszerek:

  • Interjúk
  • Kérdőívek
  • Workshopok
  • Megfigyelés (pl. jelenlegi rendszer használata)
  • Dokumentumelemzés

3.2 Követelmények elemzése

Ellenőrizzük az összegyűjtött információk ellentmondásait, hiányosságait, duplikációit. Itt kezdjük el a nyers igényeket rendszerezni és finomítani.

3.3 Követelmények specifikálása

A követelményeket formálisan vagy félformálisan rögzítjük dokumentum formájában.

Példa:

  • “A rendszernek lehetővé kell tennie a felhasználónak, hogy bejelentkezzen email-cím és jelszó megadásával.”

3.4 Követelmények érvényesítése (validation)

Ellenőrizzük, hogy az elvárások megfelelnek-e a valódi üzleti igényeknek, és nincsenek benne félreértések.

3.5 Követelmények kezelése (management)

A követelmények a projekt során változhatnak – ezek nyomon követéséhez, verziózásához és hatáselemzéséhez szükséges a követelménykezelés.



4. Követelménytípusok

4.1 Funkcionális követelmények

Leírják, mit kell a rendszernek csinálnia.

Példa:

  • „A rendszer tárolja az ügyfelek megrendeléseit.”
  • „A felhasználó törölhet saját bejegyzést.”

4.2 Nem-funkcionális követelmények

Leírják, hogyan kell a rendszernek viselkednie.

Típusai:

  • Teljesítmény (pl. válaszidő < 2 sec)
  • Megbízhatóság
  • Biztonság
  • Skálázhatóság
  • Hordozhatóság

4.3 Üzleti szabályok

Olyan korlátozások vagy szabályok, amelyeket a szervezet előír (pl. ÁFA-kezelés, könyvelési előírások).

4.4 Felhasználói követelmények

A végfelhasználók szemszögéből írt igények, gyakran informálisabban.



5. Jellemző hibák

  • Követelmények nem teljesek
  • Követelmények homályosak („a rendszer legyen gyors”)
  • Ellentmondó igények több stakeholder között
  • Technikai megoldás előresietése az igények helyett
  • Nincs verziókezelés vagy változáskezelés



6. Jó követelmény jellemzői

Egy jó követelmény:

  • Egyértelmű: nem lehet félreérteni
  • Tesztelhető: ellenőrizhető, hogy teljesül-e
  • Konzisztens: nincs ellentmondás más követelményekkel
  • Teljes: lefedi az adott funkció minden aspektusát
  • Megvalósítható: reális a technikai és üzleti korlátok között



7. Követelménydokumentum (SRS – Software Requirements Specification)

A SRS dokumentum tartalmazza a projekt teljes követelménykészletét, általában az alábbi struktúrában:

  1. Bevezetés (cél, háttér, definíciók)
  2. Rendszeráttekintés
  3. Funkcionális követelmények
  4. Nem-funkcionális követelmények
  5. Felhasználói jellemzők
  6. Függőségek, feltételezések
  7. Határfeltételek



8. Eszközök követelményanalízishez

  • Jira, Trello, ClickUp – követelmények és feladatok nyilvántartása
  • Lucidchart, Draw.io – folyamatábrák, UML-diagramok
  • Enterprise Architect, IBM DOORS – formális követelménykezelés
  • Markdown / Google Docs / Word – egyszerűbb követelménydokumentálás



9. Példa (funkcionális vs. nem-funkcionális)

Követelmény Típus
A felhasználó be tud jelentkezni Funkcionális
A rendszernek kevesebb mint 2 másodperc alatt kell válaszolnia bejelentkezés után Nem-funkcionális
Az admin jogosult felhasználók törlésére Funkcionális
Az alkalmazás HTTPS-en keresztül kommunikál Nem-funkcionális



10. Modellalapú elemzés

A specifikációt gyakran diagramokkal is kiegészítik:

  • Use case diagramok – felhasználói célok
  • Activity diagramok – folyamatok
  • Class diagramok – objektumstruktúrák
  • Sequence diagramok – időbeli interakciók

Ezek segítenek vizuálisan kommunikálni az igényeket.



11. Agilis követelménykezelés

Agilis módszertanokban (pl. Scrum, Kanban) nincs hosszú SRS – helyette:

  • Felhasználói történetek (User Stories): „Mint felhasználó szeretném, hogy a rendszer elmentsen egy rendelést, hogy később újra meg tudjam nézni.”
  • Acceptance Criteria: mikor tekinthető késznek a funkció.



12. Követelmények változása

A változások elkerülhetetlenek. Fontos a:

  • Verziókezelés
  • Hatáselemzés (impact analysis)
  • Stakeholder jóváhagyás
  • Kommunikációs protokoll a változtatásokra



Záró gondolat

A requirements analysis nem csak dokumentumgyártás – hanem a fejlesztés stratégiai alapja. Ha jól csináljuk:

  • Csökken a félreértések száma
  • Hatékonyabb lesz a fejlesztés
  • Kevesebb hibával és újraírással számolhatunk

{{Sablon:Systems engineering