From jó (“good”) + hiszemű, with the suffix -ű added to the rare lexicalized noun form hiszem of the verb hisz (“to believe”), compare abban a hiszemben, hogy… (“in the belief that…”).[1]
jóhiszemű (comparative jóhiszeműbb or jobb hiszemű, superlative legjóhiszeműbb or legjobb hiszemű)
| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | jóhiszemű | jóhiszeműek |
| accusative | jóhiszeműt | jóhiszeműeket |
| dative | jóhiszeműnek | jóhiszeműeknek |
| instrumental | jóhiszeművel | jóhiszeműekkel |
| causal-final | jóhiszeműért | jóhiszeműekért |
| translative | jóhiszeművé | jóhiszeműekké |
| terminative | jóhiszeműig | jóhiszeműekig |
| essive-formal | jóhiszeműként | jóhiszeműekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | jóhiszeműben | jóhiszeműekben |
| superessive | jóhiszeműn | jóhiszeműeken |
| adessive | jóhiszeműnél | jóhiszeműeknél |
| illative | jóhiszeműbe | jóhiszeműekbe |
| sublative | jóhiszeműre | jóhiszeműekre |
| allative | jóhiszeműhöz | jóhiszeműekhez |
| elative | jóhiszeműből | jóhiszeműekből |
| delative | jóhiszeműről | jóhiszeműekről |
| ablative | jóhiszeműtől | jóhiszeműektől |
| non-attributive possessive - singular |
jóhiszeműé | jóhiszeműeké |
| non-attributive possessive - plural |
jóhiszeműéi | jóhiszeműekéi |