vét

Hello, you have come here looking for the meaning of the word vét. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word vét, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say vét in singular and plural. Everything you need to know about the word vét you have here. The definition of the word vét will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofvét, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: Appendix:Variations of "vet"

Hungarian

Pronunciation

  • IPA(key):
  • Audio:(file)
  • Rhymes: -eːt

Etymology 1

Of unknown origin.[1]

Verb

vét

  1. (intransitive) to wrong someone, to do wrong to someone (-nak/-nek, ellen)
    Synonyms: árt, megkárosít, megsért
    Mit vétettem ellene? ― What have I done to him?
    Mit vétettek magának? ― What have they done to you? (formal)
  2. (intransitive) to transgress, violate, infringe a rule (ellen)
    Synonyms: megszeg, áthág, sért, megsért
    vét a szabály ellen ― to violate the rule
  3. (intransitive) to sin (against someone or something: ellen)
    Synonyms: vétkezik, bűnt követ el
  4. (intransitive) to err, to make a mistake
    Synonyms: hibázik, téved, hibát ejt, hibát követ el
Usage notes

Traditionally the phrase to express “to make a mistake” includes the verb ejt or elkövet (i.e., hibát ejt, hibát követ el) or simply hibázik. However, sometimes the above meaning of vét (“to err”) is combined with the meaning of “mistake”, creating the redundant form hibát vét, which is proscribed, as it would literally mean approximately “to miss a mistake” (this meaning is still present in elvét (“to miss”)).[2]

Conjugation
conjugation of vét
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal


Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. vétek vétesz vét vétünk vétetek vétenek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. vétettem vétettél vétett vétettünk vétettetek vétettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Future Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. véteni fog.
Archaic
Preterit 		Indef. véték vétél véte véténk vététek vétének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. vét vala, vétett vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. vétendek vétendesz vétend vétendünk vétendetek vétendenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. vétenék vétenél vétene vétenénk vétenétek vétenének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. vétett volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. vétsek véts or
vétsél 		vétsen vétsünk vétsetek vétsenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. vétett légyen
Infinitive véteni vétenem vétened vétenie vétenünk vétenetek véteniük
Other
forms 		Verbal noun Present part. Past part. Future part. Adverbial participle Causative
vétés vétő vétett ― vétve (vétvén)
potential conjugation of vét
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
Indica­tive
mood 		Pre­sent Indef. véthetek véthetsz véthet véthetünk véthettek véthetnek
Def. intransitive verb, definite forms are not used
2nd-p. o. ―
Past Indef. véthettem véthettél véthetett véthettünk véthettetek véthettek
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic
Preterit 		Indef. vétheték véthetél véthete vétheténk véthetétek véthetének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Archaic Past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. véthet vala, véthetett vala/volt.
Archaic
Future 		Indef. véthetendek
or vétandhatok 		véthetendesz
or vétandhatsz 		véthetend
or vétandhat 		véthetendünk
or vétandhatunk 		véthetendetek
or vétandhattok 		véthetendenek
or vétandhatnak
Def. ―
2nd-p. o. ―
Condi­tional
mood 		Pre­sent Indef. véthetnék véthetnél véthetne véthetnénk véthetnétek véthetnének
Def. ―
2nd-p. o. ―
Past Indicative past forms followed by volna, e.g. véthetett volna
Sub­junc­tive
mood 		Pre­sent Indef. véthessek véthess or
véthessél 		véthessen véthessünk véthessetek véthessenek
Def. ―
2nd-p. o. ―
(Archaic) Past Indicative past forms followed by légyen, e.g. véthetett légyen
Inf. (véthetni) (véthetnem) (véthetned) (véthetnie) (véthetnünk) (véthetnetek) (véthetniük)
Positive adjective ― Neg. adj. ― Adv. part. (véthetve / véthetvén)
Derived terms

(With verbal prefixes):

Etymology 2

From the stem of vesz (“to take, grab”) +‎ -t (noun-forming suffix), compare tét, lét, hit, ét, obsolete it , and menet.

Noun

vét

  2. (obsolete) verbal noun of vesz, synonym of vétel
Derived terms
  • felvét (from felvesz; mostly synonymous with more common felvétel as a verbal noun)

References

  1. ^ vét in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Hibát vét (1), Hibát vét (2)

Further reading

  • (to wrong, violate): vét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (folksy, archaic form of vet (“to throw, cast, sow”)): vét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (taking): vét in Czuczor, Gergely and János Fogarasi: A magyar nyelv szótára (“A Dictionary of the Hungarian Language”). Pest: Emich Gusztáv Magyar Akadémiai Nyomdász, 1862–1874.

Vietnamese

Pronunciation

Etymology 1

Compare quét.

Verb

vét • (𢪏, 𢵼)

  1. (colloquial) to dredge, to cleanse the bottom
Derived terms
Derived terms

Etymology 2

From French veste.

Noun

vét

  1. suit jacket; blazer
  2. (clothing) suit
  3. tuxedo

Etymology 3

Noun

(classifier con) vét

  1. a type of bug parasiting dogs
    Synonym: ve chó
Wikious
Boobota
Sagapedia