hívő

Hello, you have come here looking for the meaning of the word hívő. In DICTIOUS you will not only get to know all the dictionary meanings for the word hívő, but we will also tell you about its etymology, its characteristics and you will know how to say hívő in singular and plural. Everything you need to know about the word hívő you have here. The definition of the word hívő will help you to be more precise and correct when speaking or writing your texts. Knowing the definition ofhívő, as well as those of other words, enriches your vocabulary and provides you with more and better linguistic resources.
See also: hivo, hívó, and hivő

Hungarian

Alternative forms

  • hivő (superseded spelling)

Etymology

hisz +‎ (present-participle suffix)

Pronunciation

Participle

hívő

  1. present participle of hisz

Adjective

hívő (comparative hívőbb, superlative leghívőbb)

  1. believing
    hívő embera person of faith

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hívő hívők
accusative hívőt hívőket
dative hívőnek hívőknek
instrumental hívővel hívőkkel
causal-final hívőért hívőkért
translative hívővé hívőkké
terminative hívőig hívőkig
essive-formal hívőként hívőkként
essive-modal
inessive hívőben hívőkben
superessive hívőn hívőkön
adessive hívőnél hívőknél
illative hívőbe hívőkbe
sublative hívőre hívőkre
allative hívőhöz hívőkhöz
elative hívőből hívőkből
delative hívőről hívőkről
ablative hívőtől hívőktől
non-attributive
possessive - singular
hívőé hívőké
non-attributive
possessive - plural
hívőéi hívőkéi

Noun

hívő (plural hívők)

  1. believer, faithful (a practicing member of a religion or followers of a cause)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative hívő hívők
accusative hívőt hívőket
dative hívőnek hívőknek
instrumental hívővel hívőkkel
causal-final hívőért hívőkért
translative hívővé hívőkké
terminative hívőig hívőkig
essive-formal hívőként hívőkként
essive-modal
inessive hívőben hívőkben
superessive hívőn hívőkön
adessive hívőnél hívőknél
illative hívőbe hívőkbe
sublative hívőre hívőkre
allative hívőhöz hívőkhöz
elative hívőből hívőkből
delative hívőről hívőkről
ablative hívőtől hívőktől
non-attributive
possessive - singular
hívőé hívőké
non-attributive
possessive - plural
hívőéi hívőkéi
Possessive forms of hívő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hívőm hívőim
2nd person sing. hívőd hívőid
3rd person sing. hívője hívői
1st person plural hívőnk hívőink
2nd person plural hívőtök hívőitek
3rd person plural hívőjük hívőik

See also

The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab, buy”)
Indicative
1st-p. sg.
eszemiszom,
hiszekviszek, leszekteszekveszek
Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hí, vivő, lé/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg.
ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem
Verbal
nouns
evésivás(hivés,) vivés,
levéstevésvevés
Imperative
1st-p. sg.
egyekigyakhiggyekvigyek, legyektegyekvegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns
ételitalhitelvitel (lét,) tételvétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) lénytényvény

Further reading

  • (superseded spelling) hivő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN